Rekordhosszúságú tanítási szünet jön: 11 napig nem kell iskolába menni

Néhány nap, és kezdődik az őszi szünet az iskolákban, az egyetemeken és a főiskolákon. Pontosan 39 napot kellett várni az első tanítási szünetre.

  • Eduline
Shutterstock

Az őszi szünet az általános, közép- és szakiskolákban hivatalosan október 27-től október 31-ig tart, de az ünnepnapok miatt a szünet előtti utolsó tanítási nap október 22., szerda. Először november 3-án, hétfőn kell iskolába menni. A 2014/2015-ös tanév legfontosabb dátumait itt találjátok.

Őszi szünet az egyetemeken

Nem minden egyetem és főiskola tart őszi szünetet, de a többségükben, így az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Debreceni Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen nem lesz tanítás az október 27-i héten (október 27-31.). Az Óbudai Egyetemen november 19. és 21., a Budapesti Gazdasági Főiskolán pedig október 20. és 24. között lesz szünet.

A Budapesti Corvinus Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói rosszul jártak, ezekben az intézményekben nincs őszi szünet. A jövő héten viszont mindenki hosszú hétvégével számolhat, az állami ünnep ugyanis csütörtökre esik, így 24., péntek is pihenőnap lesz. Ezt október 18-án, ezen a szombaton kell ledolgoznotok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.