Ezek a diákok kapták meg a "jó tanuló-jó sportoló" díjat

Több mint ötszáz diák kapta meg a Magyarország Jó tanulója-Jó sportolója 2017-díjat.

  • MTI
MTI / Balogh Zoltán

Összesen 524 - köztük egy fogyatékkal élő - diák kapra meg a Magyarország Jó tanulója-Jó sportolója-díjat. Közülük a különböző kategóriák legjobbjai, közel 50 fő vehetett részt a keddi ünnepségen.

Az elismerést olyan diákok kapták meg, akik köznevelési intézményben 5-8., illetve 9-13. évfolyamos tanulók voltak, vagy nappali tagozatos felsőoktatási intézményben voltak hallgatók. A korcsoporttól függően a 2016/17-es tanévben 4,8-as, 4,7-es vagy 4-es átlagot kellett elérniük, és emellett sportáguk országos bajnokságán, diákolimpiáján, vagy nemzetközi versenyén a legjobb hatban kellett végezniük.

A díjazottak névsorát itt nézhetitek meg.

Nem változik az ösztöndíj összege: jövőre is 40 ezer forintot kapnak a legtehetségesebb egyetemisták

A következő tanévben nem változik a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj - a korábbi köztársasági ösztöndíj - összege, a kiemelkedő teljesítményű hallgatók tíz hónapon keresztül havi 40 ezer forintos juttatást kaphatnak. A nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra mind az államilag támogatott, mind az önköltséges formában tanulók pályázhatnak, a juttatást azonban csak a nappali tagozatos alap-, osztatlan vagy mesterszakosok kaphatják meg, ha már legalább két félévre bejelentkeztek és minimum 55 kreditet megszereztek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.