Ezek a diákok kapták meg a "jó tanuló-jó sportoló" díjat

Több mint ötszáz diák kapta meg a Magyarország Jó tanulója-Jó sportolója 2017-díjat.

  • MTI
MTI / Balogh Zoltán

Összesen 524 - köztük egy fogyatékkal élő - diák kapra meg a Magyarország Jó tanulója-Jó sportolója-díjat. Közülük a különböző kategóriák legjobbjai, közel 50 fő vehetett részt a keddi ünnepségen.

Az elismerést olyan diákok kapták meg, akik köznevelési intézményben 5-8., illetve 9-13. évfolyamos tanulók voltak, vagy nappali tagozatos felsőoktatási intézményben voltak hallgatók. A korcsoporttól függően a 2016/17-es tanévben 4,8-as, 4,7-es vagy 4-es átlagot kellett elérniük, és emellett sportáguk országos bajnokságán, diákolimpiáján, vagy nemzetközi versenyén a legjobb hatban kellett végezniük.

A díjazottak névsorát itt nézhetitek meg.

Nem változik az ösztöndíj összege: jövőre is 40 ezer forintot kapnak a legtehetségesebb egyetemisták

A következő tanévben nem változik a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj - a korábbi köztársasági ösztöndíj - összege, a kiemelkedő teljesítményű hallgatók tíz hónapon keresztül havi 40 ezer forintos juttatást kaphatnak. A nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra mind az államilag támogatott, mind az önköltséges formában tanulók pályázhatnak, a juttatást azonban csak a nappali tagozatos alap-, osztatlan vagy mesterszakosok kaphatják meg, ha már legalább két félévre bejelentkeztek és minimum 55 kreditet megszereztek.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.