Kevesebb mint két hónap múlva kezdődik a tanév - az iskolakezdés pedig minden évben több tízezer forintos kiadást jelent a szülőknek. Megnéztük, kik kaphatnak ingyenes tankönyvet, és milyen egyéb támogatásokat igényelhettek.
Ingyenes tankönyv
A következő tanévben – a rászorulókon kívül - már két évfolyamon, az első és a második osztályban is ingyen kapják a tankönyveket az általános iskolások. A könyveket ugyanakkor nem tarthatják meg, azokat év végén vissza kell adniuk az iskoláknak. 2013-ban összesen 708 ezer diák jutott hozzá ingyen a tankönyvekhez. Mennyibe kerül a tankönyvcsomag az általános és középiskolákban? Cikkünket itt olvashatjátok.
Iskolakezdési támogatás
Béren kívüli juttatásként iskolakezdési támogatást kaphatnak azok a munkavállalók, akiknek a gyermeke (vagy a vele egy háztartásban élő házastársának a gyeremeke) közoktatásban tanul, családi pótlékra jogosult. A támogatás a minimálbér 30 százaléka lehet: ez 2014-ben 30 450 forint, amelyet utalvány formájában kapnak meg a szülők – az utólagos elszámolás lehetősége megszűnt.
A támogatás évente egy alkalommal - gyermekenként - mindkét szülőnek jár, akár ugyanattól a munkáltatótól. Az utalványokat a tanévkezdés előtti 60. naptól lehet felhasználni taneszköz, tankönyv vagy ruházat vásárlására.
Önkormányzati támogatások
Sok önkormányzat ad beiskolázási segélyt a rászoruló családoknak, általában 5-10 ezer forint értékben, utalvány vagy iskolakezdési csomag formájában. Az I. kerületben például 10 ezer forint értékű gyermekvédelmi Erzsébet-utalványt kapnak a kerületben lakcímmel rendelkező általános iskolások, valamint a 19. életévét még be nem töltött, nappali tagozatos középiskolások, ha szüleik jövedelme nem ér el egy megadott összeget. A részletekről a lakhelyetek szerinti önkormányzatnál érdeklődhettek.
Mikor kezdődik a tanítás? Mikor lesz az őszi, téli és tavaszi szünet? A 2014/2015-ös tanév beosztását itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
