Iskolakerülő diákok szüleit zárják ki a közmunkaprogramból

A tavalyi szabályozás értelmében kizárják a közmunkaprogramból azokat a szülőket, akiknek a gyereke túl sok igazolatlan hiányzást gyűjtött.

  • Eduline
MTI / Bugány János

Szeptember óta több mint kétszáz embert zártak ki a közfoglalkoztatásból emiatt - írja a Magyar Nemzet. Számuk folyamatosan csökken, ősszel egy hónapban nyolcvanhat embert zártak ki a gyerekeik hiányzása miatt, májusban viszont már csak huszonötöt.

A tavaly elfogadott szabály értelmében három hónapra zárják ki a közmunkaprogramból azokat, akik nem tartják rendben lakókörnyezetüket, vagy akiknek a gyereke nem tesz eleget iskolai kötelezettségeinek - tehát harminc óránál több igazolatlan órája van. 2010-ben szintén az igazolatlan hiányzások csökkentésére vezették be azt az intézkedést, miszerint megvonják a családi pótlékot azoktól a családoktól, ahol a tanköteles diákok ötven óránál többet hiányoztak, és igazolást sem mutattak be.

Soltész Miklós, Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára januárban egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy fontos és jó kormányzati intézkedésnek bizonyult a családi pótlék iskolalátogatáshoz kötése - erről bővebben itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.