Többen is megosztották a Facebookon azt a videót, amely olyan diákoknak ad használható "módszert", akiket verbálisan zaklatnak iskolatársaik. Hogyan érdemes kommunikálni a bántalmazókkal, milyen mondatokkal lehet őket elhallgattatni?
A videó első egy percében egy (sajnos) "átlagos" szópárbaj hangzik el, az igazán érdekes rész azonban csak ezután kezdődik. Mit tesz egy iskolai zaklató, ha nem sértésekkel próbál visszavágni neki a bántalmazott diák, hanem más taktikát választ?
"Valamennyi szekálásszakértő egyetért egy dologban. Hogy a szekálás az erőegyensúly felbomlása. Amikor valaki hatalmas gyakorol feletted. A céljuk, hogy alulmaradj, mert akkor ők győznek (...) Azt mondja a szekáló, hogy utálja a búrád. Ha haraggal válaszolsz ("Kussolj!"), a szekáló imádja. Tehát minél idegesebb vagy, minél dühösebb vagy, ők annál jobban szórakoznak" - mondja a videón szereplő szakember.
"Mennyire király lenne, ha te mint a könyörtelen ugratás és gúnyolódás vagy szekálás áldozata úgy döntenél, hogy nem kapod fel a vizet? Hogy vastag bőrt növesztesz? Hogy hagyod, hogy mások gyűlölködő, bunkó szavai leperegjenek rólad? És ne érdekeljen, hogy mit mondanak? Ha elmagyarázod a diákoknak, hogy hogy a szekálás mindössze a felülkerekedés és az alulmaradás játszmája, és csak akkor győzhetnek, ha nem durran el az agyuk. Akkor a szekáló veszít. És amikor az ember veszít, nem akar tovább játszani, ezért békén hagynak" - magyarázza, hozzátéve: "nem állítom, hogy könnyű, de a logikája nagyon egyszerű".
Ennyire súlyos következményei lehetnek az iskolai zaklatásnak
Csökkenti a tanulók tanulmányi teljesítményét és magabiztosságát, saját képességeikbe vetett hitét a hosszan tartó vagy erősödő iskolai zaklatás egy új tanulmány szerint. Az Amerikai Pszichológusok Társasága tanulmánya elkészítéséhez több száz gyerek életét követte végig óvodáskortól a középiskoláig. Eredményeiket a Journal of Educational Psychology című szaklapban mutatták be.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
