"Munkahelyi pszichoterror" van az iskolában - ezt mondta az a pedagógus, aki jelezte felettesének, hogy egyik kollégája veri a gyerekeket az órákon és az órák után.
Ahogy arról korábban a Népszava cikke alapján beszámoltunk, nemcsak az iskolából, a faluból is többen el akarják távolítani azt a pedagógust, aki kirobbantotta a hetesi gyermekbántalmazási ügyet. A tanárnő nem nézte tétlenül, ahogy egyik kollégája osztálynaplóval ütötte a gyerekek fejét, rúddal verte a hátukat. A gyerekbántalmazás eljutott a rendőrségig, majd a gyerekeket bántalmazó tanárt 1 év 5 hónap felfüggesztett börtönre ítélték, mégis a diákverés ellen szót emelő tanárra haragszik mindenki.
A pedagógus az RTL Híradónak azt mondta, "fordított értékrend alakult ki az iskolában, aki bántalmazta a gyereket, az számít jó pedagógusnak, aki meg szót emelt emiatt, azt hibáztatják és munkahelyi pszichoterrornak van kitéve."
Hozzátette: volt egy értekezlet, amelyen a település vezetői, a szülői munkaközösség és az iskolatanács elnöke is részt vett - utóbbiak azt szerették volna, ha a gyermekbántalmazást jelentő pedagógus felmond.
A tanárnő ügyvédet fogadott, hogy bebizonyítsa, tanárként szót kellett emelnie a diákbántalmazás ellen.
Elzavarnák a faluból azt a tanárnőt, aki lebuktatta diákverő kollégáját
Nemcsak az iskolából, a faluból is többen el akarják távolítani azt a pedagógust, aki kirobbantotta a hetesi gyermekbántalmazási ügyet. A tanárnő nem nézte tétlenül, ahogy egyik kollégája osztálynaplóval ütötte a gyerekek fejét, rúddal verte a hátukat.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
