Egyedülálló, a Nemzeti alaptanterven (Nat) alapuló módszert, úgynevezett rendszerpedagógiát dolgozott ki a Gyermekszem.pont Alapítvány, amelynek a sikeres, kétéves általános iskolai működése után a középiskolai oktatásra is lehetőség nyílik - közölte az alapítvány.
A módszert uniós támogatással, 60 millió forintos tőkeinjekcióval hozták létre, s a NAT-on alapuló pedagógiai programot szívesen átadja a közoktatási intézményeknek az alapítvány.
A rendszerpedagógia, a rendszergondolkodás nem új fogalom a szervezeti, nagyvállalati környezetben, ezt helyezték iskolai környezetbe - hangsúlyozta a Gyermekszem.pont iskola igazgatója, Dechertné Gelencsér Anna, a pedagógiai program kidolgozója.
Mint kifejtette: az oktatási profil három fő alappillére a komplex művészeti nevelés, valamint az idegen nyelvi és a digitális kompetencia fejlesztése. A három iskolai szakasz céljait is külön fogalmazták meg: az alsó tagozatban a tanulás megszerettetése, játékos feladatmegoldások, a manuális készségek fejlesztése, az önértékelésre való tanítás, a megfelelő tanulási motiváció megalapozása, és a kooperációs készségek megalapozása a cél.
A felső tagozatban az önálló tanulás képességének fejlesztése, tanulást támogató módszerek megismertetése, az információ rendszerezésének tanítása, saját tanulási stílus megismerése a cél, a középiskolai szakaszban pedig a megfelelő pályaorientációra koncentrálnak a megfelelő önismeret révén. A kreativitást és a kritikai gondolkodást előtérbe helyezve ebben a szakaszban a kommunikációs készségfejlesztésre kerül a hangsúly - ismertette. Megjegyezte: a tananyag jellegétől függően alakítják a tantermek elrendezését, ha a téma, úgy kívánja, csoportba rendezve, s a foglalkozás jellegétől függően eltérhetnek a hivatalos csengetési rendtől is.
Nem lesznek tantárgyak, helyette kompetenciaterületeket határoznak meg, a napirendet pedig nem az óra-szünet-csengő háromszögre fűzik majd fel – mondta az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) szeptemberben induló általános iskolájáról Niedermüller Anna, a projekt felelőse. Hogyan értékelik majd a diákokat, és miért lesz „majdnemiskola” az „AKG általános”?
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
