Nulladik óra: az oktatási államtitkárság szerint az iskolák döntenek
Az iskolák döntenek arról, berendelik-e nulladik órára a diákokat - közölte az oktatási államtitkárság.
Szabad tankönyvválasztást, anonim tanárértékelő rendszert, többféle tanulmányi ösztöndíjat kérnek a diákszervezetek, amelyek néhány napja egyeztettek követeléseikről.

Állítsák vissza a szabad tankönyvválasztás rendszerét, biztosítsanak többféle tanulmányi ösztöndíjat a diákoknak, bővítsék az előrehozott érettségi tantárgyainak körét, minden intézményben hozzanak létre anonim tanárértékelő rendszert, "az intézményesített nulladik óra nem célravezető", a diákönkormányzatoknak valóban legyen beleszólása a diákokat érintő iskolai ügyekbe - ezt kéri közös állásfoglalásában a Független Diákparlament és az Országos Diáktanács, amely néhány nappal ezelőtt egyeztetett a követelésekről.
A Független Diákparlament a február 23-i diáktüntetésen jelentette be, hogy megkeresték az Országos Diáktanácsot, hogy tárgyaljanak az együttműködésről, a diáktanács pedig igent mondott, "így a diákok megosztottságtól mentesen, közösen hallathatják a hangjukat".
Az Országos Diáktanács tavaly márciusban jött létre - a minisztérium támogatásával. Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkára akkor azt mondta: ezentúl nemcsak kétévente, a diákparlamentek alkalmával képviselhetik érdekeiket a diákok, hanem folyamatosan, a tárca a diákok kérésének megfelelően biztosítja majd a szervezet működését.
Az iskolák döntenek arról, berendelik-e nulladik órára a diákokat - közölte az oktatási államtitkárság.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.