Szabad tankönyvválasztást, anonim tanárértékelő rendszert, többféle tanulmányi ösztöndíjat kérnek a diákszervezetek, amelyek néhány napja egyeztettek követeléseikről.
Állítsák vissza a szabad tankönyvválasztás rendszerét, biztosítsanak többféle tanulmányi ösztöndíjat a diákoknak, bővítsék az előrehozott érettségi tantárgyainak körét, minden intézményben hozzanak létre anonim tanárértékelő rendszert, "az intézményesített nulladik óra nem célravezető", a diákönkormányzatoknak valóban legyen beleszólása a diákokat érintő iskolai ügyekbe - ezt kéri közös állásfoglalásában a Független Diákparlament és az Országos Diáktanács, amely néhány nappal ezelőtt egyeztetett a követelésekről.
A Független Diákparlament a február 23-i diáktüntetésen jelentette be, hogy megkeresték az Országos Diáktanácsot, hogy tárgyaljanak az együttműködésről, a diáktanács pedig igent mondott, "így a diákok megosztottságtól mentesen, közösen hallathatják a hangjukat".
Az Országos Diáktanács tavaly márciusban jött létre - a minisztérium támogatásával. Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkára akkor azt mondta: ezentúl nemcsak kétévente, a diákparlamentek alkalmával képviselhetik érdekeiket a diákok, hanem folyamatosan, a tárca a diákok kérésének megfelelően biztosítja majd a szervezet működését.
Nulladik óra: az oktatási államtitkárság szerint az iskolák döntenek
Az iskolák döntenek arról, berendelik-e nulladik órára a diákokat - közölte az oktatási államtitkárság. A nevelési-oktatási intézményekben a reggel nyolc óra előtt kezdődő tanítási órát - az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével - legfeljebb negyvenöt perccel korábban lehet megkezdeni.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
