Kötelezővé tették az egyenruha viselését egy francia iskolában

Provins városa lett az első Franciaországban, ahol kötelezővé tették az általános iskolásoknak az egyenruha viselését.

Eduline

Túry Gergely

Hat- és tizenegy éves tanulókat kérdeztek meg arról, szeretnének-e egyenruhában iskolába járni, ezután hozták meg a döntést - írja a The Guardian. A helyi szülők több mint 60 százaléka jóváhagyta az új rendelkezést.

Bár a francia kormány nem akarja kötelezővé tenni az egyenruha viselését az iskolákban, Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter azt mondta, az iskolai egyenruhák mellett szól, hogy a tanulók közti egyenlőséget is erősíti.

A ruhák a szülőknek 145 euróba kerülnek, de az ár felére csökken, ha egy családnak több gyermeke van - írja a lap. Persze nem mindenkinek tetszik az ötlet, sokan kritizálták az egyenruha-viselést arra hivatkozva, hogy nem 1900-at, hanem 2018-at írunk.

Az iskolai egyenruha viselése 1968 óta nem kötelező Franciaországban, de rendszeresen előkerül a téma.

Nagy a baj, minden harmadik diáklányt zaklattak már szexuálisan
Az Egyesült Királyságban minden harmadik lányt zaklattak már, amikor iskolai egyenruhát viselt - derül ki egy friss felmérésből.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Közoktatás

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Közoktatás

Lannert Judit: visszakapják korábban elvett egyetértési jogukat a diákönkormányzatok

Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.

Úgy néz ki, már idén sem kell igényelniük a szülőknek a plusz egy év óvodát

Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.