Osztályozzák le a munkáját - erre kérte tanítványait a vépi mezőgazdasági iskola pedagógusa.
"Idén is megkértem a diákokat (137 fiatalt), hogy (anonim módon) értékeljék a féléves munkámat. :-) Legelégedettebbek a szakmai tudásommal voltak, legelégedetlenebbek (jogosan) a "rendfenntartási" képességeimmel. Sokan tartanak őszintének és megbízhatónak, viszont a tananyag érdekessé, a módszerek változatossá tétele terén még bőven van mit tennem. Köszönöm szépen a visszajelzéseket!" - írja Facebook-oldalán Babai-Mező Borka, a vépi mezőgazdasági szakgimnázium és szakközépiskola tanára.
A Facebook-posztban "bizonyítványát" is közzétette:
Az oktatók munkájának értékelése a felsőoktatási intézményekben évek óta működik - a hallgatók névtelenül mondhatják el véleményüket az oktatók óráiról, a feldolgozott tananyagról -, ám a közoktatásban egyelőre nincs ilyen rendszer. Igaz, időről időre előkerül az ötlet: az egy héttel ezelőtti diáktüntetés résztvevőinek 12 pontos követeléslistáján is szerepelt a "tanárértékelő rendszer" bevezetése, és néhány hónapja az Együtt szakpolitikusa is arról beszélt az Eduline-nak, hogy a tanárok munkájának minősítését részben a diákok véleményére kellene alapozni.
„A tanárok munkájának minősítését részben a diákok véleményére kellene alapozni"
Teljesen átalakítanák a pedagógusminősítést, vitáznának a kilenc évfolyamos iskola bevezetéséről, ingyenessé tennék az első diploma megszerzését - többek között erről beszélt az Eduline-nak adott interjúban Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője, aki szerint a tanári fizetést nem a „ledolgozott" évek száma alapján kellene meghatározni, a tanárok munkájának minősítését részben a diákok véleményére kellene alapozni.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
