Egészségügyi szakközépiskolákban tanulók részére indít ösztöndíjprogramot a kormány - közölte az egészségügyért felelős államtitkár.
Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta, az ösztöndíjprogramra 4,4 milliárd forint jut az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretéből, és a tervek szerint várhatóan 3200 tanulót tudnak belőle támogatni tanulmányaik idejére. Így az ösztöndíj havi mértéke elérheti akár a 40 ezer forintot is - tette hozzá.
Az államtitkár közölte azt is, hogy az ösztöndíjprogramra - amelynek kifutása 55 hónap - azok jelentkezést várják, akik érettségi után OKJ-s egészségügyi képesítést szeretnének szerezni, vagy már ilyen képzésben vesznek részt, azonban feltétel, hogy a tanulónak tanulmányai befejezése után Magyarországon közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatásban kell dolgoznia legalább annyi ideig, ameddig az ösztöndíjat folyósították számára.
Ónodi-Szűcs Zoltán közölte, a kormány célja, hogy minél több, magasan képzett szakember dolgozzon az egészségügyben. Magyarországon a szakképzésbe kerülők száma alacsonyabb, mint az OECD-átlag, és ez igaz az egészségügy területére is - tette hozzá. Jelezte, a most meghirdetett ösztöndíjprogrammal is megpróbálják ösztönözni a fiatalokat, hogy az egészségügyet válasszák hivatásuknak.
Mennyit lehet keresni az egészségügyben ápolóként vagy védőnőként?
A legfrissebb nyilvánosságra hozott statisztikai adatok alapján 2002 és 2016 közt több mint kétszeresére nőtt az egészségügyben dolgozók bére. A 2002-ben megkeresett 71 352 forinthoz képest ma átlagosan 162 837 forintot visz haza az, aki egészségügyben dolgozik Magyarországon. Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke az M1 reggeli műsorában azt hangsúlyozta, hogy szükséges lenne a védőnőre is az egészségügyi bértábla hatályát.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
