Svájc egy hagyományosan független, békés és bizonyos esetekben diszkrét ország, így rengeteg gazdag és hatalommal bíró ember küldi oda tanulni gyerekeit. Ennek köszönhetően az elmúlt másfél évszázadban számtalan jó nevű, méregdrága elitiskola létesült az országban.
A svájci iskolák elsősorban diszkrétek, ami nagy kincs egy olyan diktátordinasztiának, amilyen a Kim család Észak-Koreában. Például a mai napig nem tudjuk biztosan, hogy a jelenlegi főtitkár, Kim Dzsongun a Liebefeld-Steinhölzlibe vagy egy berni nemzetközi középiskolába járt. Feltehetően egy koreai diplomata gyerekeként regisztrálták, és állítólag egy egykori évfolyamtársának a berni iskolában bevallotta, ki is ő valójában.
Ez a diszkréció jó néhány olyan diktatórikus vezetőnek jól jön, aki a gyerekét nemzetközi környezetben és magas színvonalon akarja taníttatni, de túl veszélyes lenne egy „ellenséges” nyugati országba küldeni.
Ide járatja gyerekét az elit: ezek a legdrágább középiskolák Magyarországon
Egyre több szülő választja manapság a magániskolákat, és egyáltalán nem csak akkor, ha speciális bánásmódot igényel a gyerek. Bár több magánkézben lévő iskola ma már sokak számára elérhető, továbbra is vannak olyanok, amik tényleg csak a legtehetősebbek számára állnak nyitva.
De nem csak ők szeretik Svájcot, ha oktatásról van szó. Hagyományosan a fent említett berni intézménybe járnak a dán királyi család tagjai.
Az egész világon talán legnagyobb presztízzsel bíró középiskola, a La Rosey is itt található. Az iskolát 1880-ban alapították, ide járt az utolsó iráni sah, Reza Pahlavi, II. Albert belga király, a monakói Rainier herceg és az a Dodi Al-Fayed, aki Diana hercegnővel együtt hunyt el, amikor autójuk Párizsban balesetet szenvedett 1997-ben.
Ide küldte Roger Moore és Elizabeth Taylor a gyerekeit, itt tanult John Lennon fia, Sean, sőt Churchill unokája is. Ennek megfelelően a La Rosey privát sípályával, koncertteremmel és jachttal várja a diákokat. Az évi nagyjából 31 millió forintnak megfelelő tandíj pedig a világ legdrágább magániskolájává teszi.
Képek: így néz ki a világ legdrágább bentlakásos iskolája
Egy svájci kisvárosban működik a világ legdrágább bentlakásos iskolája. Az Institut Le Rosey éves tandíja százezer dollár, vagyis húszmillió forint, a diákok szüleinek ráadásul külön kell fizetniük az egyenruháért és a könyvekért. Az Intitut Le Rosey campusának központja a több mint ötszáz éves Chateau du Rosey.
Hasonló presztízsű – és árfekvésű – az Aiglon College és a Beau Soleil. E két intézménybe is több, európai uralkodó családhoz tartozó személy járt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
