Egy svájci kisvárosban működik a világ legdrágább bentlakásos iskolája. Az Institut Le Rosey éves tandíja százezer dollár, vagyis húszmillió forint, a diákok szüleinek ráadásul külön kell fizetniük az egyenruháért és a könyvekért.
Az Intitut Le Rosey campusának központja a több mint ötszáz éves Chateau du Rosey. A svájci Rolle városhoz közeli, huszonnyolc hektáros hegyvidéki területen több kollégium és iskolaépület áll, a diákok számos sportpályát, könyvtárat, valamint egy szaunával, gőz- és pezsgőfürdővel felszerelt wellnessközpontot is használhatnak – mindezt persze borsos tandíjért.
Több nemzetközi felmérés szerint a Le Rosey a világ legdrágább bentlakásos iskolája: az éves tandíj 2011-ben 106 ezer dollár, vagyis körülbelül húszmillió forint. Külön kell fizetni az egyenruháért, a tankönyvekért és a jegyzetekért, a vizsgákért, sőt még a balesetbiztosításért is.
Az 1880 óta működő intézmény előszeretettel hívja magát „a királyok iskolájának”, eddig ugyanis hét királyi család tagja tanult náluk. Ide járt III. Rainier monacói herceg, II. Albert belga király, Mohammad Reza Pahlavi iráni sah, Dodi Al-Fayed, a Rothschilds, a Rockefeller és a Benetton család több tagja, de Elizabeth Taylor, Yoko Ono, Roger Moore és Diana Ross is a Le Roseybe íratta be gyerekeit.
A felvételi szigorú: a diákok legfeljebb tíz százaléka érkezhet ugyanabból az országból, így a jómódú amerikai családok gyerekeinek nincs könnyű dolga. Minden előadás és szeminárium kétnyelvű, az elméleti órák mellett a sport- és művészeti foglalkozások is kötelezőek. A középiskolások vitorlázhatnak, megtanulhatnak repülőgépet vezetni, gokartozni, sőt külföldi programokra is jelentkezhetnek: a Le Rosey több végzőse Indiában és Maliban önkénteskedik.
eduline
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
