Diáktüntetés: kötelező az igazolás, ha nincs, igazolatlan óra lesz

Azzal indokolják, hogy egy Facebook-felszólításról van szó, ilyet bármelyik nap fel lehet tenni, különös lenne, ha az intézményvezetők igazoltnak tekintenék ezt a hiányzást.

  • Eduline
pixabay

Magyar Időknek a Nemzeti Pedagóguskar elnöke elég szerencsétlennek nevezte a „Ne menj suliba!” szlogent, mert ez arra utal, hogy az iskola negatív dolog. Márpedig Horváth Péter szerint a diákok nagy része nem megy rossz érzésekkel iskolába, ami nem jelenti azt, hogy nincsen szükség reformokra - írja a 24.hu.

Mint mondta, a tanulóknak a jelenlegi jogszabályok nem biztosítanak ilyen  sztrájklehetőséget, a hiányzást a szülőnek igazolnia kell, ha még nem használta fel azt a keretet, amit az iskola házirendje biztosít. Ha a szülő nem igazolja a hiányzást, igazolatlan óra lesz.

Azt a Nemzeti Pedagóguskar elnöke is elismerte, hogy sok minden miatt lehet a diákoknak ellenérzése, de az oktatás rendszerszintű változása nem megy rövid idő alatt - írja az oldal -, akik változást akarnak, nyitott kapukat döngetnek, hiszen Csépe Valéria miniszteri biztos vezetésével éppen ez a munka folyik.

Kiürülnek az iskolák január 19-én? Demonstrációt szerveznek

„Ne menj suliba!" címmel szerveznek demonstrációt január 19-ére a Kossuth térre. A diákok kezdeményezésére szerveződött tiltakozás az oktatási rendszer minőségére akarja felhívni a figyelmet. Az atv.hu azt írja, a szervezők több ezer résztvevőre számítanak. „Elegünk van, hogy a 19.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.