Kecskeméten és Nyíregyházán is diákfórumot szervez a Független Diákparlament a jövő héten.
A főváros mellett vidéki városokban is szerveznek diákfórumokat, többek között Kecskeméten is szerveznek programokat, február 20-án.
Az előzetes programok között szerepel a 12+1 pont ismertetése, a Független Diákparlament bemutatása és a résztvevők véleményének megkérdezése is. Az eseményről bővebben a Fecebook-oldalon az esemény leírásában olvashattok.
Újabb tüntetés lesz Budapesten, február 23-án utcára vonulnak a diákok
Február 23-ra újabb tüntetést szerveznek a diákok, szerintük ugyanis "kiderült, Orbán Viktor fél a fiatal demokratáktól, megtagadta fiatalkori önmagát és nem mer kiállni nyilvános vitára az oktatási rendszer problémáit saját bőrükön tapasztaló diákokkal". "Január 19-én több ezer diák állt ki egy korszerű, diákközpontú, igazságos oktatási rendszerért.
Kecskemét mellett Nyíregyházán is fórumot szerveznek, február 19-én hétfőn, 10:00–14:00 között.
Itt a programok között a szerepel a problémafelvetés az oktatással kapcsolatban, megoldások keresése a felmerült problémákra és a változtatási igények közös összegyűjtése, valamint követelések megfogalmazása. Helyszín: Bocskai utca 25., Nyíregyháza, 4400, Közösségi FACE-ek Ifjúsági Iroda és Közösségi Tér.
Bővebb információt itt olvashattok.
A Független Diákparlament most a négy miniszterelnök-jelöltet hívja vitára
Orbán Viktor után most az összes miniszterelnök-jelöltet hívta vitára a Független Diákparlament. A február 23-ára szervezett tüntetés mellett a diákparlament a januári diáktüntetésen elhangzott 12+1 követelésről folytatott nyilvános vitára hívják a mai magyar országgyűlés frakcióinak miniszterelnök-jelöltjeit.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
