Orbán Viktor után most az összes miniszterelnök-jelöltet hívta vitára a Független Diákparlament.
A február 23-ára szervezett tüntetés mellett a diákparlament a januári diáktüntetésen elhangzott 12+1 követelésről folytatott nyilvános vitára hívják a mai magyar országgyűlés frakcióinak miniszterelnök-jelöltjeit.
A vita feltételeit és időpontját, amelyeket a Független Diákparlament a napokban fog megállapítani és közzétenni, a miniszterelnök-jelölteknek február 23-ig, a tüntetésünk időpontjáig lesz lehetőségük elfogadni, így a tüntetésen fogjuk bejelenteni a vita végleges résztvevőit. Bízunk benne, hogy a miniszterelnök-jelöltek a magyar diáksághoz hasonlóan közös jövőnk, az ország jövőjének alapköveként tekintenek az oktatás kérdésére, és ezáltal kivétel nélkül, mindannyian elfogadják tiszteletteljes meghívásunkat” - írják közleményükben.
Újabb tüntetés lesz Budapesten, február 23-án utcára vonulnak a diákok
Február 23-ra újabb tüntetést szerveznek a diákok, szerintük ugyanis "kiderült, Orbán Viktor fél a fiatal demokratáktól, megtagadta fiatalkori önmagát és nem mer kiállni nyilvános vitára az oktatási rendszer problémáit saját bőrükön tapasztaló diákokkal". "Január 19-én több ezer diák állt ki egy korszerű, diákközpontú, igazságos oktatási rendszerért.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
