Ennyi pénz jár a családoknak az egyetemisták, főiskolások után

Ezeregyszáz forint - ennyivel több családi pótlék jár azoknak a szülőknek, akiknek kiskorú gyermekük mellett egyetemista vagy főiskolás gyermekük is van.

  • Eduline
Fülöp Máté

Az egyetemisták és főiskolások után nem jár családi pótlék, még akkor sem, ha 18 évnél fiatalabbak. Ugyanakkor, ha több eltartott gyermek van a családban, a családi pótlék megállapításakor figyelembe veszik a felsőoktatási hallgatókat is. Így, ha a családban például egy 11, egy 13, illetve egy 20 éves tanuló van, a családi pótlék csak a két fiatalkorú gyermek után jár, összege azonban a három- vagy többgyermekes családoknak járó pótlék lesz.

Ezt az összeget azonban csak akkor kaphatja meg a család, ha az egyetemista vagy főiskolás nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel, és korábban nem szerzett diplomát. A támogatás igényléséhez szükséges hallgatói jogviszony igazolását október 15-ig kell mjad benyújtani a Magyar Államkincstárhoz.

 Család

A családi pótlék összege havonta (2014)

 Egygyermekes család

12 200 Ft

 Egy gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén

 13 700 Ft

 Kétgyermekes család (gyermekenként)

13 300 Ft 

 Két gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén (gyermekenként)

14 800 Ft 

 Három- vagy többgyermekes család (gyermekenként)

16 000 Ft 

Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén (gyermekenként)  

17 000 Ft 

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén  

23 300 Ft 

 Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő szülő esetén

25 900 Ft 

További támogatást szeretnétek kapni a továbbtanuláshoz? Az egyetemistáknak szóló ösztöndíjakról itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.