Történt már olyan veletek, hogy újranézve a gyerekkori kedvenc meséteket, elborzadtatok? Miért írtak bele olyasmit a Disney-féle Hófehérkébe, hogy a vadásznak el kell hoznia a főhős szívét a gonosz királynőnek? Ráadásul ez már az eredetihez képest egy visszafogottabb történet volt. A Disney-rajzfilmek eredeti változatai gyakran véresek, és inkább hasonlítanak egy jól sikerült thrillerre, mint gyerekmesékre.
A régi mesék azért tűnhetnek néha brutálisnak, mivel eredetileg egyáltalán nem gyerekeknek szánták őket. Sok, ma világhírű történettel felnőttek szórakoztatták egymást régen, de a Grimm fivérek is eleinte felnőtteknek szánták a történeteiket, később gazdasági okai voltak annak, hogy gyerekek számára is átdolgozták a meséket, mivel így jobban fogytak a könyvek. De ha átdolgozták, miért nem tűntették el belőlük teljesen az erőszakos és ijesztő részeket? Ennek oka az lehet, hogy a nevelés fontos részének tartották, hogy a gyerekek megtapasztalják a félelmet, és megtanulják kezelni azt. A Disney rajzfilmjeinek eredetijei még a felnőttek idegeit is próbára tették.
A Hófehérke sok gyerek kedvence, a Disney-féle változat azonban tobzódik az erőszakban. A királynő például megparancsolja a vadásznak, hogy hozza el neki Hófehérke szívét, de a vadász egy állat szívét vágja ki. Az eredeti részben a királynő nem volt ilyen „kegyes”, a Grimm fivérek korai 19. századi eredetijében az uralkodó a fiatal lány tüdejét és máját meg szerette volna enni.
A Disney által 1989-ben vászonra vitt Kis Hableány története egy kedves mese – de persze az Andersen-féle változat jóval sötétebb. Szegény Ariel találkozni szeretne az ő hercegével, ezért alkut köt a tengeri boszorkánnyal, aki átváltoztatja, cserében pedig Ariel gyönyörű hangját egy kagyló héjába zárja. Az eredetiben sokkal kegyetlenebb üzletet kötnek, a boszorkány ugyanis kivágja a szép hangú Ariel nyelvét, és csak azután hajlandó emberré változtatni. Valamint a vége sem annyira boldog, ugyanis az eredeti történet szerint Ariel meghal, pontosabban habbá változik.
Kedves mese a Hamupipőke? Nos, a Disney-féle változat talán, sőt, az eredeti, Charles Perrault által írt is, ám a Grimm-fivérek ebből is véres felfordulást csináltak. Amikor a herceg a cipőhöz keresi a beleillő lábat, a gonosz mostoha megparancsolja a két lányának, hogy vágják le az ujjaikat és a sarkukat. A herceget galambok figyelmeztetik a turpisságra, és miután megtalálja élete szerelmét, további vérontás következik. A testvérek bocsánatban reménykedve megjelennek az esküvőn, ám a már említett galamb egyszerűen kivájja a szemüket.
Néhány napos bizonytalanság után végre kiderült, kik irányítják novembertől a tankerületi központokat. Az eredetileg tervezett időponthoz képest később, november 5-én állnak munkába az új igazgatók, de nem mindenhol: öt tankerületben ugyanis újra meg kell hirdetni a vezetői posztot.
Már öt olyan esetről tudnak a hatóságok, amikor veszélyes fémtárgyakat találtak a gyerekek halloweeni édességeiben Gyömrőn és környékén.
Továbbra is kérdéses, hogyan folytathatják tanulmányaikat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedagógushallgatói, miután a kormány bejelentette, hogy megszünteti az intézményben a pedagógusképzést. A hallgatók petíciót indítottak, az ügy pedig hétfőn a parlamentben is napirendre került.
Még a tavalyihoz képest is jóval gyengébb eredményt értek el a negyedikesek és az ötödikesek szövegértésből, viszont a nyolcadikosok javítottak – derült a 2026-os kompetenciamérés eredményeiből. A 2026-os kompetenciamérést a negyediktől egészen tizenegyedikig a diákok március 23. és május 29. között írták egy meghatározott ütemezési rend alapján.
Alig két hónappal azután, hogy három év kihagyás után visszatért a tanításhoz, már tankerületi igazgatóként folytatja munkáját Pilz Olivér. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója november 5-től a Miskolci Tankerületi Központ élére kerül.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Mutatjuk, melyik a három legjobb gimnázium.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye sokat romlott, viszont több felsőbb évfolyamon is javulást mértek.
