Honvédelmi tantárgyak: "Nincs szükség ilyesmire az iskolákban"

Csütörtökön megjelent az új honvédelmi ismeretek tantárgy kerettanterve, a témával kapcsolatban pedig megszólalt Dr. Vekerdy Tamás, pszichológus is.

  • Eduline

Ahogy korábban meírtuk, csütörtökön megjelent az új honvédelmi ismeretek tantárgy kerettanterve a Magyar Közlönyben. Az ilyen tantárgyat oktató gimnáziumokban már most szeptembertől ezt a tantervet kellene alkalmazni.

A rendelet szerint a gimnáziumokban a kerettantervet már a 2018/2019-es tanévben, vagyis péntektől alkalmazni kell a programban részt vevő iskolákban 9. évfolyamon, míg a szakgimnáziumok 11-12. évfolyama számára készült tantervet csak a 2020/2021-es tanévben kell elkezdeni oktatni a 11. osztályban.

Az új honvédelmi alapismeretek kerettanterv "alaki felkészítéssel" kezd, amelyben a következők szerepelnek elsajátítandó ismeretkeként: Vigyázz!, Pihenj! parancsokra történő szabályos tevékenység, fordulatok állóhelyben, a tiszteletadás módozatai, a jelentés, jelentkezés legfontosabb szabályai. Ezután hadtörténelem következik, majd "túlélési ismeretek, táborozástechnika", lőelmélet, katonai testnevelés.

A témával kapcsolatban megszólalt Dr. Vekerdy Tamás, pszichológus is. A zoom.hu-nak azt nyilatkozta:

Pacifista vagyok, így ezt a tantárgyat merő ostobaságnak tartom. Nincs szükség ilyesmire az iskolákban. Máshol propagálja magát a honvédség”.

A lőelmélet és a hadtörténet is bekerült a tananyagba a honvédelmi ismerteket tanító iskolákban

Csütörtökön megjelent az új honvédelmi ismeretek tantárgy kerettanterve a Magyar Közlönyben. Az ilyen tantárgyat oktató gimnáziumokban már most szeptembertől ezt a tantervet kellene alkalmazni. A rendelet szerint a gimnáziumokban a kerettantervet már a 2018/2019-es tanévben, vagyis péntektől alkalmazni kell a programban részt vevő iskolákban 9. évfolyamon, míg a szakgimnáziumok 11-12.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.