A tiltakozások mellett pereket is indíthatnak az állam ellen a tiltakozó pedagógusszervezetek.
Bár a nyári szünet alatt nem terveztek látványos akciókat a tiltakozó tanárok, a Magyar Nemzet információi szerint a háttérben dolgoznak a civilek.
A lap arról ír, hogy júniusban és július elején is összeült a Civil Közoktatási Platform (CKP) a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint) szakembereivel, hogy megvizsgálják annak a lehetőségét, hogyan lehet jogi útra terelni bizonyos kérdéseket.
A Magyar Nemzet úgy tudja, első körben a tankönyveket kiadó cégek kártérítéséért perelnének. Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (Tanosz) elnöke elmondta, „A magánkiadókat arculcsapásként érte a törvény (a 2013-as köznevelési törvény, ami az állami kiadókat hozta helyzetbe – a szerk.), jelentős anyagi károkat okozva nekik. Adataink szerint volt olyan kiadó, melynek 95 százalékkal visszaesett a rendelési állománya”.
A CKP önkéntes jogi tanácsadója, Deák Dániel szerint Strasbourgig is elvinnék a tankönyvesek ügyét, de ez csak akkor lehetséges, ha az érintettek is perelni akarnak.
A civilek másik két területen is pereket terveznek: a speciális nevelési igényű gyerekek és az alternatív iskolák ügyében.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
