A tiltakozások mellett pereket is indíthatnak az állam ellen a tiltakozó pedagógusszervezetek.
Bár a nyári szünet alatt nem terveztek látványos akciókat a tiltakozó tanárok, a Magyar Nemzet információi szerint a háttérben dolgoznak a civilek.
A lap arról ír, hogy júniusban és július elején is összeült a Civil Közoktatási Platform (CKP) a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint) szakembereivel, hogy megvizsgálják annak a lehetőségét, hogyan lehet jogi útra terelni bizonyos kérdéseket.
A Magyar Nemzet úgy tudja, első körben a tankönyveket kiadó cégek kártérítéséért perelnének. Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (Tanosz) elnöke elmondta, „A magánkiadókat arculcsapásként érte a törvény (a 2013-as köznevelési törvény, ami az állami kiadókat hozta helyzetbe – a szerk.), jelentős anyagi károkat okozva nekik. Adataink szerint volt olyan kiadó, melynek 95 százalékkal visszaesett a rendelési állománya”.
A CKP önkéntes jogi tanácsadója, Deák Dániel szerint Strasbourgig is elvinnék a tankönyvesek ügyét, de ez csak akkor lehetséges, ha az érintettek is perelni akarnak.
A civilek másik két területen is pereket terveznek: a speciális nevelési igényű gyerekek és az alternatív iskolák ügyében.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
