Beer Miklós váci püspök szerint nagyon sok hiba történt oktatásügyben, ennek részeként sok önkormányzat az egyházhoz menekítette iskoláját a Klik elől, ezek pedig úgy váltak a magyar gyerekek gyűjtőhelyévé, hogy kiszorultak a cigány származásúak.
A központosítás egyértelműen eltúlzottnak tekinti Dr. Beer Miklós, az Esztergomi Hittudományi Főiskola volt rektora. A jelenlegi váci püspök úgy véli a 168 Órának adott interjújában, hogy a helyi oktatási igényektől elszakadtak a döntési jogkörök. Az adminisztráció túlburjánzott a szükséges mértéken, ettől függetlenül úgy gondolja, hogy a pedagógusok munkáját is minősíteni kell, és az önminősítés is lehet hasznos.
A közelmúltbeli tiltakozások mégis ambivalens érzéseket váltottak ki Beerből, aki úgy véli, hogy az utcai tiltakozások helyett vissza kell ülni a tárgyalóasztalhoz. Ehhez fontos hozzátenni, hogy a kormány csak a Köznevelési kerekasztalhoz hívta meg a Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási platform képviselőit, amit ők inkompetens testületnek tartanak. A kormány azonban nem ült le tárgyalni a civilekkel, mikor azt ők követelték március 15-én.
A püspök szerint a nevelés az egész társadalom közös ügye, és amikor ilyen fontos dolgokról van szó, nem szabad, hogy az indulatok elsodorjanak minket. "Tehát a tüntetés arrogáns felhangjai engem nagyon bántottak, nem beszélve arról, hogy voltak olyan bántó kitételek is hogy „ki az iskolából a papokkal”, hogy „az egyház szégyellje magát” - tette hozzá Beer Miklós.
A püspök is úgy véli, hogy az egyháznak is köze van számos problémához, még ha az nem is szánt szándékkal történt. A Klik létrehozásakor a települések eldönthették, hogy maguk tartják-e meg az iskoláikat, az egyházhoz adják-e, vagy betagozódnak a Klikbe. Előbbire kevés lehetőség mutatkozott, ugyanis számos önkormányzatnak ez túl nagy tehertétel lett volna, így nem maradt más: amennyiben el akarták kerülni az államosítást, úgy az egyházat kellett kérniük, hogy vegye át az intézményeiket.
Ezzel azonban Beer szerint - akinek édesanyja is pedagógus volt - az egyház is túlvállalhatta magát, olyan helyen is átvette az iskolákat, ahol látható volt, hogy demográfiailag sem fenntartható, emellett nagyon elaprózódottá vált így az oktatásra használható források elosztása. Beer szerint egyes polgármesterek szinte könyörögtek, hogy vegye át az intézményüket az egyház.
Egy káros folyamatot is elindított ez, ugyanis azok a szülők,akiknek gyermeke állami iskolába járt, azokat sorra átíratták az egyházi intézményekbe, ahol az elitképzés felé vették az irányt az iskolák. A püspök szerint így egy olyan folyamat indult meg, ami a szegregációt erősítette, ugyanis nagyban megnőtt az állami iskolákban maradt cigány tanulók aránya, ilyen körülmények között viszont sokkal nehezebb felzárkóztatni őket.
Beer többször emelte már fel szavát a cigány származásúak segítése mellett, így különösen érzékeny a hasonló történések iránt. Megítélése szerint az egyházi intézményekben meg kellene nyitni bizonyos arányban a roma tanulók számára is a kapukat - ez enyhítheti a szegregációt, segítheti a társadalmi ranglétra alsó fokain állók felzárkóztatását.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
