Ujjlenyomat-azonosító beléptető rendszer felszerelését tervezi Romániában egy iskola vezetősége, hogy csökkentse az...
Ujjlenyomat-azonosító beléptető rendszer felszerelését tervezi Romániában egy iskola vezetősége, hogy csökkentse az igazolatlan hiányzások számát. Az intézkedést a szatmárnémeti Balcescu-Petőfi Általános Iskola vezetősége tervezi.
Cristian Pop, a vegyes tannyelvű oktatási intézmény igazgatója a Krónika című napilapnak elmondta, hogy nem a teljes ujjlenyomat vizsgálata alapján működik az általuk kinézett rendszer, mindössze az ujjbegy néhány részének jellegzetességeit rögzíti. Az adatokat bizalmasan kezelik, így nem élhet vissza velük senki – fűzte hozzá az igazgató.
A végső döntést az iskola vezetőtanácsának kell meghoznia a szülők véleményének figyelembe vételével. Az önkormányzatnak fenntartásai vannak a berendezéssel kapcsolatban, elsősorban anyagi szempontok miatt kifogásolják a költséges beruházást. Kereskényi Gábor alpolgármester szerint elsősorban az önkormányzatnak és az iskolának kell kigazdálkodnia a pénzt, ugyanis a román oktatási minisztérium nem járul hozzá ebben az esetben a költségekhez. Mint mondta, a lehető legolcsóbb megoldást választják majd, hiszen először a középiskolákban próbálják szigorítani a ki- és belépést.
A román oktatási minisztérium az idéntől hadat üzent az iskolai hiányzásoknak. Daniel Funeriu oktatási miniszter radikálisan szeretné csökkenteni a hiányzások számát, és ezért már a tanév elején felkért valamennyi iskolát, hogy szigorúan ellenőrizze a diákok jelenlétét.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
