Az általános és középfokú iskolák hetedik-tizenkettedik évfolyamain legyenek megszervezhetők a jövőben a határon túli...
Az általános és középfokú iskolák hetedik-tizenkettedik évfolyamain legyenek megszervezhetők a jövőben a határon túli kirándulások - indítványozza az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága. Jelenleg a 9-11. évfolyamokon lehet a kirándulásokat megszervezni.
A nemzeti köznevelési törvényjavaslathoz beadott bizottsági módosító indítvány indoklása szerint a korai, az általános iskola 7. évfolyamán megszervezett tanulmányi kirándulások során szerzett tapasztalatok az oktatásban hosszabb ideig hasznosíthatók, a résztvevő diákok számára már 8. osztálytól, valamint a középfokú oktatás teljes ideje alatt is hivatkozhatók.
Csete Örs, a program vezetője korábban elmondta: november közepéig már több mint ezer magyarországi hetedikes diák vett részt külhoni tanulmányi kiránduláson a Határtalanul! program keretében. Kifejtette, hogy a meghirdetett tanulmányi kirándulásokon és együttműködésekben a 2011/2012-es tanévben 16.832-en vesznek részt.
A szeptemberi programkezdéstől november közepéig már több mint ezer magyarországi hetedikes diák utazott a szomszédos országok valamelyikébe és közel 600 magyarországi és külhoni szakképző iskolás találkozott valamilyen szakmai együttműködés kapcsán. Jelezte, hogy míg tavaly 200 millió forint állt a programra rendelkezésre, idén ez az összeg 450 millió forint.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
