A családi napközi nem helyettesítheti az óvodai nevelést, és középfokú oktatási intézménybe úgy lehetne bekerülni, ha...
A családi napközi nem helyettesítheti az óvodai nevelést, és középfokú oktatási intézménybe úgy lehetne bekerülni, ha a diákok sikeresen teljesítik a központi vizsgát - többek között ezt rögzítené az Országgyűlés oktatási bizottsága a köznevelési törvényhez benyújtott módosító indítványokban. Több új javaslat érkezett a felsőoktatási törvényhez is.
A testület rögzítené azt is, hogy az óvoda is a köznevelés részét képezi, így nem maradhat ki az állam általi finanszírozásból, már csak azért sem, mivel kötelezővé kívánják tenni az óvodai nevelésben való részvételt 3 éves kortól.
Az oktatási bizottság azt javasolja továbbá, hogy ne nyolc, hanem legalább tizenhat óvodáskorú vagy alsó tagozatos korú gyermek legyen a feltétele annak, hogy helyben működjön egy óvodai vagy egységes óvoda-bölcsődei csoport, illetve az alsó tagozat feladatait ellátó tagiskola. A testület szerint ugyanis a nyolc óvodás gyermekből, illetve nyolc tanulóból álló csoport instabil, kiszámíthatatlan helyzetet teremtene gazdaságossági és oktatás szervezési szempontokból egyaránt, és egy család elköltözése a létszámok jelentős átalakítását vonhatná maga után.
Egy másik bizottsági indítvány a jelenleg működő Országos Köznevelési Tanács megbízatását 2012. szeptember 1-ig meghosszabbítaná, amit azzal indokolnak, hogy a tanács tagjainak megbízatása 2012. január 5-én lejár; a kiegészítéssel a testület által jelenleg ellátott feladatok nem maradnának ellátatlanok.
Kezdeményezi a testület annak a passzusnak a pontosítását is, amely a tanuló emberi méltóságára, jogaira vonatkozik, és rögzítené, hogy nem csak testi, hanem lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak se lehessen alávetni.
Szintén a szakbizottság indítványozza annak szerepeltetését, hogy a családi napközi nem helyettesíti az óvodai nevelést. Az indoklás szerint a családi napköziben nincsenek meg azok a szakmai elvárások, amelyek segítenék a kisgyermek szociális kompetenciáinak fejlesztését, a napközik nem rendelkeznek nevelési tervvel, szakmai ellenőrzésük nem szabályozott.
A törvény részévé tennék, hogy középfokú oktatási intézménybe történő felvétel előfeltétele minden iskolatípusban központi vizsga sikeres teljesítése, ez segítené ugyanis a középiskolákban a színvonalas oktatást, és minden tanuló a képességeinek megfelelő intézményben, illetve iskolatípusban tanulhatna tovább.
Kikerülne a javaslatból, hogy tizenhét óráig vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben, gondoskodni kell a felügyeletükről. Az indoklás szerint, ha a diákok tizenhat óráig vannak csak az intézményben a felügyeleti kötelezettség tizenhét óráig történő ellátását semmi nem indokolja.
Bizottsági módosító indítvány született az Intézményi Felügyelő Bizottság létrehozásáról is, amelybe az intézményhez kapcsolódó minden érintett fél delegál tagokat, s amely kontrollt gyakorol az intézmény szakmai és gazdasági jellegű működése felett. A bizottságot azért hoznák létre, mert az elmúlt években az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék működése formálissá vált - írták.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
