Újabb döbbenetes adat a magyar oktatásról, évek óta nem javul a helyzet

Újabb kutatási adat látott napvilágot az oktatásról. A felmérésből kiderül, hogy egyetlen ezrelékkel csökkent tíz év alatt Magyarországon a korai iskolaelhagyók aránya, és jóval rosszabbul állunk, mint 2010-ben - írja a hvg.hu.

  • Eduline
pixabay

Az Eurostat azt vizsgálta, hányan vannak a 18-24 évesek között azok, akik nem jutottak el a középiskola végéig, már nem tanulnak, és szakképzésben sem vesznek részt. Az EU hetedik legrosszabb adata a mienk, de még súlyosabb problémát mutat, hogy míg szinte minden más országban csökkenő a tendencia, nálunk romlott a helyzet 2010 óta.

2006-ban, ahonnan az Eurostat számolta az adatokat, a magyar fiatalok 12,5 százaléka volt korai iskolaelhagyó. 2010-re egy kicsit sikerült innen javítani, de még az akkori 10,8 százalékos adat is magasnak számított. Azóta viszont majdnem pontosan addig romlott a helyzet, mint ahol 2006-ban jártunk, tavaly már 12,4 százalékos volt a korai iskolaelhagyók aránya - írja a lap.

Az uniós cél az, hogy 2020-ra 10 százalék alatt legyen a szám, ezt eddig 15 országban tudták elérni.

Még mindig több ezren veszítik el a családi pótlékot

Sokkal kevesebb az igazolatlan hiányzás, mint néhány éve, de így is több ezer családtól veszik el az iskoláztatási támogatást az iskolakerülés miatt - írja a hvg.hu. Hány családtól vették el a családi pótlékot - kérdezte meg a kormányt az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.