Újabb kutatási adat látott napvilágot az oktatásról. A felmérésből kiderül, hogy egyetlen ezrelékkel csökkent tíz év alatt Magyarországon a korai iskolaelhagyók aránya, és jóval rosszabbul állunk, mint 2010-ben - írja a hvg.hu.
Az Eurostat azt vizsgálta, hányan vannak a 18-24 évesek között azok, akik nem jutottak el a középiskola végéig, már nem tanulnak, és szakképzésben sem vesznek részt. Az EU hetedik legrosszabb adata a mienk, de még súlyosabb problémát mutat, hogy míg szinte minden más országban csökkenő a tendencia, nálunk romlott a helyzet 2010 óta.
2006-ban, ahonnan az Eurostat számolta az adatokat, a magyar fiatalok 12,5 százaléka volt korai iskolaelhagyó. 2010-re egy kicsit sikerült innen javítani, de még az akkori 10,8 százalékos adat is magasnak számított. Azóta viszont majdnem pontosan addig romlott a helyzet, mint ahol 2006-ban jártunk, tavaly már 12,4 százalékos volt a korai iskolaelhagyók aránya - írja a lap.
Az uniós cél az, hogy 2020-ra 10 százalék alatt legyen a szám, ezt eddig 15 országban tudták elérni.
Még mindig több ezren veszítik el a családi pótlékot
Sokkal kevesebb az igazolatlan hiányzás, mint néhány éve, de így is több ezer családtól veszik el az iskoláztatási támogatást az iskolakerülés miatt - írja a hvg.hu. Hány családtól vették el a családi pótlékot - kérdezte meg a kormányt az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
