Nem hajlandó elnézést kérni az a 18 éves diák, aki keményen kritizálta a Twitteren a kansasi kormányzót, Sam...
Nem hajlandó elnézést kérni az a 18 éves diák, aki keményen kritizálta a Twitteren a kansasi kormányzót, Sam Brownbacket. Emma Sullivant az iskolája szólította fel a bocsánatkérésre, a lány azonban ezt megtagadta – írja a Huffington Post.
A kormányzó nemrég diákokkal találkozott a kansasi Topekában. Miközben Brownback a középiskolásokhoz beszélt, Emma a mobiltelefonjáról azt üzente a Twitteren, hogy éppen most szólt be a kormányzónak elég trágár stílusban. Mindez persze nem volt igaz, a lány utólag azt mondta, csak viccnek szánta a bejegyzést. Brownback irodája azonban folyamatosan figyelte a kormányzó nevével megjelenő internetes tartalmakat, ezért azonnal lecsaptak a tweetelő gimnazistára.
Az iskolája felszólította a diákot, hogy írásban kérjen elnézést a kormányzótól, a lány azonban erre nem hajlandó. „Egyáltalán nem bántam meg a bejegyzésem, ezért a bocsánatkérésem nem lenne őszinte” – mondta.
A lány követőinek száma hatvanról háromezerre nőtt a Twitteren. „Nem ez volt az utolsó szókimondó bejegyzésem. A közösségi oldalak segítenek, hogy nyíltan kimondhassam a véleményem bármiről” – tette hozzá. Nemrég a Facebook-posztja miatt kirúgtak egy diákot a főiskoláról – az esetről itt olvashatsz bővebben.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
