Túl drágának tartották, ezért nem kapott külön ételt az iskolai menzán egy lisztérzékeny gyerek

Egyetlen fenntartó sem dönthet úgy, hogy az óvodába, iskolába járó ételallergiás gyerekek étkezését a szüleiknek kell megoldania - erre jutott legutóbbi jelentésében az alapvető jogok biztosa.

  • Eduline
Twitter

Székely Lászlót egy lisztérzékeny, egész életen át tartó gluténmentes étrendre szoruló kisgyermek szülei keresték meg, akik bár többször kérték az önkormányzatot gyermekük közétkeztetésének megoldására, mindannyiszor elutasító választ kaptak.

Nem kapott külön ételt az iskolai menzán egy lisztérzékeny gyerek, mert az önkormányzat túl drágának tartotta.

Az önkormányzat arra hivatkozott, hogy csak messziről lehetne gluténmentes ételt szállítani az óvodába (a legközelebbi konyha, ahol ilyen ételeket is főznek, 44 kilométerrel arrébb található), a költségek így "irreálisan magasak" lennének - írja a Népszava.

Az ombudsman ugyanakkor azon az állásponton van, hogy a közétkeztetésben résztvevő minden gyermeknek megfelelő ételt kell biztosítani a menzán, akkor is, ha a szállítás miatt többe kerül. A jelentés ugyanakkor kitér arra, hogy a speciális közétkeztetés finanszírozásának valóban rendszerszintű problémái vannak. Székely László az emberi erőforrások miniszterének figyelmét is felhívta a helyzetre, egyben a szaktárca vizsgálatát kérte, hogy kiderüljön, rendelkezésre állnak-e jelenleg a speciális étkezési igényű gyermekek közétkeztetési ellátásának megfelelő anyagi, tárgyi és személyi feltételei az ország valamennyi településén.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.