Négy éve már vizsgálta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, hogy milyen szexuális bántalmazáson esnek át a diákok. Akkor végül elült az ügy, de változtatásokat sürgettek. Kérdéses, hogy ebből mit fogadott meg a molesztálással gyanúsított igazgató.
2012 októberében Szabó Máté akkori alapjogi biztos már számos aggályt és problémát tárt fel a bicskei Kossuth Zsuzsanna Gyermekotthonban történt szexuális visszaélések gyanújának kivizsgálásával kapcsolatban. Jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogát sérti, ha a velük foglakozó szakemberek nem vagy csak késve jelzik a szexuális bántalmazás gyanúját. Kifogásolták azt is, hogy a tanúként meghallgatott gyermekek törvényes képviseletét az igazgatóhelyettes látta el, aki a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított igazgató alárendeltje volt.
Székely László ombudsman mostani, hivatalból kezdett utóvizsgálata arra terjed ki, hogy 2012 és 2016 ősze között, a gyermekvédelmi gyám mostani jelzéséig milyen lépések történtek a rendszeren belül a visszaélések érdemi feltárására.
Múlt héten fény derült arra a nyilvánosság számára, hogy az intézmény igazgatója rendszeresen, éveken keresztül molesztált fiatal fiúkat, erről két egykori bántalmazott beszélt az RTL Klubnak. A megindult vizsgálat ellenére a férfi az intézetben maradhatott még napokig, az EMMI közleménye szerint egy külső vezető veszi át a gyermekotthon irányítását, a korábbi igazgató ellen eljárás indult.
Az ingatlant tulajdonló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szombaton közölte, hogy az igazgató elhagyta a gyermekotthonban található szolgálati lakását.
Két fiú tálalt ki a bicskei gyermekotthonban molesztáló igazgatóról
Egy társuk öngyilkos lett a közelmúltban. Az egyik fiút 4, a másikat 8 éven át molesztálta az igazgató, de tucatnyian lehetnek. A Bicskei Gyermekotthon két egykori lakója állt az RTL Klub Házon kívü l kamerái elé, hogy beszéljenek az otthonban őket ért szexuális bántalmazásokról, amit az intézmény igazgatója követett el.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
