Több mint kétezer iskola szűnt meg Magyarországon az elmúlt tíz évben, és ugyanezen idő alatt nyolcszáz új oktatási intézményt nyitottak - írta a Magyar Nemzet pénteken az Oktatási Hivataltól kikért adatokra hivatkozva.
A legtöbb intézményt, 783-at 2007-ben szüntettek meg, viszont ekkor alapították a legtöbbet is, bár számot a lap nem közölt. Egy évvel később 260, 2011-ben 175 iskola zárta be kapuit, 2015-ben pedig 300.
A lap utóbbi adattal kapcsolatban megjegyezte, hogy ez nem tényleges megszüntetést jelent, mivel a szakképző középiskolák az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerültek.
Setényi János oktatáskutató a Magyar Nemzetnek azt mondta: a kevesebb gyermek miatt kevesebb iskolára és tanárra van szükség, ami megtakarítást jelent az államnak, ha ezt a forrást nem vonják ki az oktatásból, akkor azt a legnehezebb körülmények között dolgozó iskolák fejlesztésére lehetne fordítani.
Novák Blanka 15 éves kora óta kutat, goji bogyóval foglalkozó projektje pedig már gimnazistaként Stockholmba, a Nobel-díjátadóra repítette, ahol Magyarországot képviselte. A fiatal kutatóval a Brain Baron készítettünk rövid interjút.
Balatoni Katalin szerint az iskolák önkormányzati fenntartásba való visszaadása nem lenne jó megoldás, több településen ugyanis nincs meg az intézmények működtetéséhez szükséges szakmai háttér.
A technikumban tanulóknak kötelezően maradniuk kell 13. évfolyamon, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak, és ötödik tárgyként le kell tenniük a szakmai vizsgát, még akkor is, ha már most tudják, hogy nem szeretnének a pályán maradni. Ezen változtatna most a Civil Közoktatási Platform.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán arról is beszélt, hogy olyan továbbképzései rendszert szeretnének kialakítani a pedagógusoknak, amely igazodik a helyi igényekhez és mentes az ideológiai befolyástól.
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Habár hivatalosan még nem kezdődött el a felvételi időszak, már most érdemes nézegetni az intézmények honlapját, egyes iskolák ugyanis már közzétették, mikor várják a leendő tanulókat nyílt napjukra.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
