A Napi Gazdaság szerint megugrott a költségvetési szervek lejárt tartozása egy hónap alatt, a szeptemberi 97,7...
A Napi Gazdaság szerint megugrott a költségvetési szervek lejárt tartozása egy hónap alatt, a szeptemberi 97,7 milliárd forintról októberre 120,9 milliárdra emelkedett. A Magyar Államkincstár adatai szerint a legnagyobb mértékű tartozás (17,4 milliárd forint) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (Klik) jelentkezett.
A Klik a tavaly decemberben és az idén januárban esedékes munkabérek és egyéb járandóságok, valamint a kapcsolódó közterhek megfizetéséhez előlegként kapott összegnek csak egy részét fizette vissza a központi költségvetésbe, ebből adódóan az állammal szemben 12,6 milliárd forintos tartozása keletkezett. Ezenkívül októberben 1,2 milliárddal nőtt a tartozása a rehabilitációs hozzájárulási adóból, valamint 3,4 milliárddal növekedett az elmaradása a szállítóival szemben.
A második legnagyobb tartozásnövekedés a Pécsi Tudományegyetemnél volt (1,5 milliárd forint), elsősorban a klinikai tömb Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében zajló felújítása miatt.
Idén januárban még csak 62,2 milliárd forint volt a költségvetési szervek összes lejárt tartozása, de miután az oktatás és egészségügy finanszírozása szinte teljes egészében átkerült az önkormányzatoktól az államhoz, az intézmények adóssága is a költségvetést terheli - idézi fel keddi számában a lap.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
