A Napi Gazdaság szerint megugrott a költségvetési szervek lejárt tartozása egy hónap alatt, a szeptemberi 97,7...
A Napi Gazdaság szerint megugrott a költségvetési szervek lejárt tartozása egy hónap alatt, a szeptemberi 97,7 milliárd forintról októberre 120,9 milliárdra emelkedett. A Magyar Államkincstár adatai szerint a legnagyobb mértékű tartozás (17,4 milliárd forint) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (Klik) jelentkezett.
A Klik a tavaly decemberben és az idén januárban esedékes munkabérek és egyéb járandóságok, valamint a kapcsolódó közterhek megfizetéséhez előlegként kapott összegnek csak egy részét fizette vissza a központi költségvetésbe, ebből adódóan az állammal szemben 12,6 milliárd forintos tartozása keletkezett. Ezenkívül októberben 1,2 milliárddal nőtt a tartozása a rehabilitációs hozzájárulási adóból, valamint 3,4 milliárddal növekedett az elmaradása a szállítóival szemben.
A második legnagyobb tartozásnövekedés a Pécsi Tudományegyetemnél volt (1,5 milliárd forint), elsősorban a klinikai tömb Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében zajló felújítása miatt.
Idén januárban még csak 62,2 milliárd forint volt a költségvetési szervek összes lejárt tartozása, de miután az oktatás és egészségügy finanszírozása szinte teljes egészében átkerült az önkormányzatoktól az államhoz, az intézmények adóssága is a költségvetést terheli - idézi fel keddi számában a lap.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
