Beismerte felelősségét egy japán általános iskola egyik diákjának a halálában, aki öngyilkos lett, miután elutasították középiskolai felvételét, mert iskolája tévesen azt állította róla, hogy bolti lopáson érték - számolt be csütörtökön a japán sajtó.
A 15 éves fiú tavaly december 8-án végzett magával, miután az intézmény tájékoztatta, hogy nem állítanak ki róla ajánlást választott középiskolájának, mert kartonjában az szerepelt, hogy az iskolában töltött első évében lopott egy élelmiszerboltból. Ez az információ később tévesnek bizonyult.
A Hirosima prefektúrában fekvő Fucsu város általános iskolája elismerte felelősségét: Hirosi Szakamoto iskolaigazgató és több tisztségviselő egy csütörtökön megjelent jelentésben azt írta, hogy a tanárok rosszul kezelték a birtokukban lévő információt és nem szenteltek elég figyelmet a fiúnak.
A bűncselekményt nem a 15 éves diák követte el, hanem egy másik iskolatársa, véletlenül mégis az ő neve került be az iskola elektronikus adminisztrációs rendszerébe. Habár 2013 októberében papíron javították a hibát, a számítógépes rendszerbe a javítást már nem vezették át. Tanára ez alapján vonta később felelősségre a fiút, aki az oktató állítása szerint "nem tagadta egyértelműen" a történteket.
A japán oktatási minisztérium csütörtökön felállított egy bizottságot, hogy kivizsgálják a történteket.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
