A szükséges igazolások iskolai bemutatását kéri a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.
A szükséges igazolások iskolai bemutatását kéri a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) azoktól szülőktől, akik annak ellenére kaptak befizetési csekket, hogy gyermekük ingyenesen jogosult a tankönyvekre - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelési államtitkársága pénteken az MTI-vel, hangsúlyozva, nem a Kello tévedett.
A közlemény szerint az államtitkárságához több jelzés érkezett, hogy a térítésmentes tankönyvellátásra jogosult gyerekek szülei csekket kaptak a KELLO-tól.
Hozzátették: a könyvtárellátó tájékoztatása szerint csak azoknak küldtek ki díjbekérőt, akiknél a tankönyvfelelős a "szülő fizet" beállítást választotta. Az ingyenes tankönyvre jogosultak esetében ez csak úgy fordulhatott elő, hogy az iskola pontatlanul rögzítette a fizetési módot, vagy a szülő elmulasztotta igényét hitelt érdemlően jelezni - írta az államtitkárság.
A tájékoztatás szerint kizárólag az iskola tudja a támogatásra való jogosultságot elbírálni, módosítani a hibás megrendelést. Ezért a KELLO azt kéri azoktól a szülőktől, akiknek gyermekei ingyenes tankönyvellátásra jogosultak, de díjbekérőt kaptak, hogy keressék fel az iskolát, mutassák be a szükséges igazolásokat, például a családi pótlék folyósításáról szóló igazolást, szakorvosi igazolást, önkormányzati határozatot.
Az államtitkárság közleményében emlékeztettek arra, hogy szeptember elsejétől az állam felmenő rendszerben, az általános iskolában elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban térítésmentesen biztosítja a tanulók számára a tankönyveket. Ez azt jelenti, hogy a 2013/2014-es tanévben minden első osztályos diák ingyen kapja meg a tankönyveket, s ez a kör évről évre újabb évfolyammal bővül.
Az állam továbbra is fenntartja a rászorultsági alapú tankönyvtámogatást azokon az évfolyamokon, amelyekre az ingyenes ellátás még nem terjed ki - áll a közleményben.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
