Javarészt az intézményátadások miatt jelentősen nő az egyházi iskolákba, óvodákba járók száma a szeptembertől induló...
Javarészt az intézményátadások miatt jelentősen nő az egyházi iskolákba, óvodákba járók száma a szeptembertől induló tanévben a tavalyihoz képest. A katolikus közoktatási intézményekben tavaly 86 772-en, idén az előzetes adatok szerint hozzávetőleg 100 ezren kezdik meg a tanévet. A reformátusoknál ez a szám a tavalyi 39 223-ról mintegy 49 500-ra, az evangélikusoknál pedig 11 954-ról 15 159-ra emelkedik.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata szerint 2011-ben összesen 224, idén pedig 270 közoktatási intézményben kezdődött, illetve kezdődik meg a tanév. A katolikus óvodák száma 103-ról 124-re, az általános iskolák száma 149-ről 191-re, a gimnáziumoké pedig 64-ről 67-re emelkedett. A katolikus szakiskolák száma 18-ról 19-re, a szakközépiskoláké 29-ről 36-ra, az alapfokú művészetoktatási intézményeké 18-ról 24-re, a kollégiumoké 51-ről 52-re emelkedett.
Intézményegységeiket összességében tekintve ez az adat 432-ről 513-ra, míg a pedagóguslétszám 7 686-ról előreláthatólag mintegy 9 ezerre változik. (Mindhárom egyház jelezte, hogy végleges adatokat a 2012-2013-as tanévről csak az októberi statisztikák feldolgozása után tudnak közölni.)
A Magyarországi Református Egyház iskoláiban 2011-ben 38 669 nappali tagozatos, 348 esti és 206 levelező tagozatos tanuló kezdte meg tanulmányait, ez az adat 2012-re 9 400-zal gyarapodott a nappali és 900-zal az esti tagozaton.
A református óvodák száma 47-ről 53-ra, az általános iskoláké 76-ról 105-re, a gimnáziumoké 28-ról 33-ra, a szakközépiskoláké 8-ról 15-re, a szakiskoláké pedig háromról kilencre emelkedett. A református alapfokú művészeti iskolák száma 14-ről 18-ra, a gyógypedagógiai intézményeké hatról hétre, a diákotthonoké 21-ről 22-re, a pedagógiai szakszolgálatoké kettőről háromra nőtt, míg pedagógiai intézetből változatlanul egy van. A református fenntartók száma 81-ről 97-re változott. A református intézményekben dolgozó pedagógusok létszáma 2011-2012-ben mintegy 3 ezer volt, ami idén mintegy 650-nel emelkedik.
A Magyarországi Evangélikus Egyház óvodáiba és iskoláiba tavaly 11 954, idén 15 159 gyermek járt, illetve jár. Az evangélikus óvodákba 248-cal, az általános iskolákba 1 541-gyel, a középiskolákba 1 385-tel járnak majd többen, mint tavaly. Az itt tevékenykedő pedagógusok létszáma 1 229-ről 1 507-ra emelkedett egy év alatt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
