Javarészt az intézményátadások miatt jelentősen nő az egyházi iskolákba, óvodákba járók száma a szeptembertől induló...
Javarészt az intézményátadások miatt jelentősen nő az egyházi iskolákba, óvodákba járók száma a szeptembertől induló tanévben a tavalyihoz képest. A katolikus közoktatási intézményekben tavaly 86 772-en, idén az előzetes adatok szerint hozzávetőleg 100 ezren kezdik meg a tanévet. A reformátusoknál ez a szám a tavalyi 39 223-ról mintegy 49 500-ra, az evangélikusoknál pedig 11 954-ról 15 159-ra emelkedik.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata szerint 2011-ben összesen 224, idén pedig 270 közoktatási intézményben kezdődött, illetve kezdődik meg a tanév. A katolikus óvodák száma 103-ról 124-re, az általános iskolák száma 149-ről 191-re, a gimnáziumoké pedig 64-ről 67-re emelkedett. A katolikus szakiskolák száma 18-ról 19-re, a szakközépiskoláké 29-ről 36-ra, az alapfokú művészetoktatási intézményeké 18-ról 24-re, a kollégiumoké 51-ről 52-re emelkedett.
Intézményegységeiket összességében tekintve ez az adat 432-ről 513-ra, míg a pedagóguslétszám 7 686-ról előreláthatólag mintegy 9 ezerre változik. (Mindhárom egyház jelezte, hogy végleges adatokat a 2012-2013-as tanévről csak az októberi statisztikák feldolgozása után tudnak közölni.)
A Magyarországi Református Egyház iskoláiban 2011-ben 38 669 nappali tagozatos, 348 esti és 206 levelező tagozatos tanuló kezdte meg tanulmányait, ez az adat 2012-re 9 400-zal gyarapodott a nappali és 900-zal az esti tagozaton.
A református óvodák száma 47-ről 53-ra, az általános iskoláké 76-ról 105-re, a gimnáziumoké 28-ról 33-ra, a szakközépiskoláké 8-ról 15-re, a szakiskoláké pedig háromról kilencre emelkedett. A református alapfokú művészeti iskolák száma 14-ről 18-ra, a gyógypedagógiai intézményeké hatról hétre, a diákotthonoké 21-ről 22-re, a pedagógiai szakszolgálatoké kettőről háromra nőtt, míg pedagógiai intézetből változatlanul egy van. A református fenntartók száma 81-ről 97-re változott. A református intézményekben dolgozó pedagógusok létszáma 2011-2012-ben mintegy 3 ezer volt, ami idén mintegy 650-nel emelkedik.
A Magyarországi Evangélikus Egyház óvodáiba és iskoláiba tavaly 11 954, idén 15 159 gyermek járt, illetve jár. Az evangélikus óvodákba 248-cal, az általános iskolákba 1 541-gyel, a középiskolákba 1 385-tel járnak majd többen, mint tavaly. Az itt tevékenykedő pedagógusok létszáma 1 229-ről 1 507-ra emelkedett egy év alatt.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
