Tanári fizetések: a pótlékok elvesztése csak a kezdet az MSZP szerint

Az MSZP oktatáspolitikusa szerint csak a kezdet, hogy a pedagógusok elestek egyes, eddig az önkormányzattól kapott...

  • MTI

Az MSZP oktatáspolitikusa szerint csak a kezdet, hogy a pedagógusok elestek egyes, eddig az önkormányzattól kapott pótlékoktól és támogatásoktól, az iskolák államosítása és a köznevelési törvény rendelkezéseinek életbe lépése ugyanis elbocsátásokhoz vezet majd, a kormány pedig nem tudja kompenzálni a tanárok reálbércsökkenését.

Kunhalmi Ágnes szerdán az MTI-nek azt mondta: a központosítás bizonytalanságot okozott az iskolarendszerben, ahogy ezt a szocialisták előrevetítették. Igazolódik, hogy az iskolák átvétele nem hoz színvonal-emelkedést, ellenkezőleg: a jó iskolák lesznek rosszabbak, hiszen a tanárok azokban az intézményekben sem kapnak bónusz juttatásokat, ahol eddig az önkormányzat állta azokat - jegyezte meg.

Hozzátette: az önkormányzatoktól nem várható el, hogy továbbra is fizessék ezeket az illetményeket, hiszen az államosítással együtt forrásokat vontak el tőlük. Az MSZP-s politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a pedagógusok már eddig is öt és fél százalékos reálbércsökkenést szenvedtek, amit csak az életpályamodell bevezetése kompenzálhatna. Ez azonban 75 milliárd forintot igényelne, amire nincs fedezet - jelentette ki.

Ugyanakkor hangsúlyozta: ha a kormány mégis hozzálát az életpályamodell bevezetéséhez, akkor is csak azt a pénzt adja vissza, amit eddig elvett a pedagógusoktól, a tanárok így örülhetnek, ha munkaterheik növekedése mellett nem csökken a fizetésük.

Kunhalmi Ágnes arról is beszélt, hogy az iskolák államosítása és a köznevelési törvény rendelkezéseinek bevezetése - a tankötelezettségi korhatár leszállítása, a szakképzésben a közismereti tárgyak csökkentése - miatt elbocsátásokra kell számítani az iskolákban.

Hozzászólások
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.