Hoffmann nem tud az óraadó tanárok bérének csúszásáról

Ha konkrét jelzés érkezik a köznevelési államtitkársághoz arról, hogy nyugdíjas vagy óraadó tanárokat nem fizetnek ki...

  • MTI
Stiller Ákos

Ha konkrét jelzés érkezik a köznevelési államtitkársághoz arról, hogy nyugdíjas vagy óraadó tanárokat nem fizetnek ki időben, azt kivizsgálják - mondta Hoffmann Rózsa hétfőn egy más témában tartott sajtótájékoztatón.

A köznevelési államtitkárt annak kapcsán kérdezték, hogy egyes információk szerint nyugdíjas és óraadó tanárok közül sokakat január óta egyáltalán nem, vagy csak jelentős csúszással fizettek ki.

Hoffmann Rózsa azt mondta: ha egyetlen konkrét esetről tudomást szerzett volna, azonnal kivizsgáltatja, és ha érkezik ilyen jelzés, ezt is meg is teszi. Hozzátette, arról tud, hogy voltak csúszások, de azokat információi szerint rendezték. 

Az államtitkár azt kérte, nevezzék meg hol van elmaradás, és akkor megnézik, mi ennek az oka. Egyúttal jelezte: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületi igazgatójához kell fordulni minden olyan esetben, ha bármilyen elmaradás, csúszás tapasztalható.

Hoffmann Rózsa megjegyezte: az óradíjakat általában mindig jelentős csúszással fizetik ki, a lezárt hónap után összegzik a megtartott órákat, ezt követi a bérszámfejtés. Így ez a folyamat húzódhat - jelezte.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.