Sznobizmusból szerzünk diplomát?

A diákoknak és szüleiknek fel kellene adniuk azt a nézetet, hogy az érettségi után mindenképpen tovább kell tanulni...

  • Eduline
Oxford: a szülők jobban akarják, mint a diákok?
Wikipedia

A diákoknak és szüleiknek fel kellene adniuk azt a nézetet, hogy az érettségi után mindenképpen tovább kell tanulni, és csak diplomával lehet érvényesülni a munkaerőpiacon – állítja a brit Felsőoktatási Esélyegyenlőségi Hivatal (OFFA) vezetője.

Sir Les Ebdon szerint attól függetlenül, hogy mindenkinek joga van jelentkezni a Cambridge-re vagy az Oxfordra, nem kellene azt a látszatot keltenie a szülőknek, hogy csak akkor boldogul valaki az életben, ha diplomát szerez – írja a Daily Mail. Sir Les Ebdon szerint különösen a kisebbségben élő és fekete családok helyezik ezt a nyomást a gyerekeikre, annak ellenére, hogy egyre nagyobb hiány van jó szakemberekből.

Michael Gove brit oktatási miniszter szerint a szegényebb családokban élő gyerekeknek egyedül a felsőoktatás nyújt felemelkedési és kitörési lehetőséget, Sir Les Ebdon azonban úgy véli, nem kell minden áron egyetemre küldeni ezeket a diákokat sem: hagyni kellene, hogy olyan pályát válasszanak, amilyet szeretnének. Szerinte az iskola felelőssége, hogy a számukra legmegfelelőbb szakma felé irányítsa a diákokat. Mennyit lehet keresni diploma nélkül? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.