Délelőtt 11 órakor minkét országban egy percre leállt az élet - felfüggesztették a munkát a munkahelyeken és az...
Délelőtt 11 órakor minkét országban egy percre leállt az élet - felfüggesztették a munkát a munkahelyeken és az oktatást az iskolákban, megálltak a tömegközlekedési eszközök és a taxik, megszólaltak a harangok, az emberek pedig egyperces csönddel adóztak a halálos áldozatok - köztük 22 gyermek - emlékének. A középületeken félárbocra eresztették a nemzeti lobogót, az Európai Parlament brüsszeli épületénél az uniós zászlót.
A balesetet szenvedett gyerekek közül hatan hollandok voltak, akik egy határközeli belga iskolába jártak. A belgiumi Melsbroek katonai repülőterére megérkeztek azok a repülőgépek, amelyek a halálos áldozatok koporsóit, a szállítható állapotban levő sérültek egy részét, valamint a baleset másnapján a helyszínre utazott hozzátartozókat szállították haza.
A 24 sérült gyerek közül négyen nincsenek szállítható állapotban. Hatan, akiknek a sérülése kevéssé volt súlyos, már péntekre virradóra hazarepülhettek.
Továbbra sem tudni, hogy mi okozta a balesetet. Elméletileg műszaki meghibásodás, emberi hiba vagy hirtelen rosszullét jöhet szóba, de a hatóságok kezében nincs semmi érdemi támpont. A rendőrség merő spekulációnak minősítette azokat a belga médiahíreszteléseket, hogy a sofőr figyelmét DVD-lemez cseréje köthette le.
Svájci sajtóbeszámolók megkérdőjelezték annak az ésszerűségét, hogy az alagutakban - enyhe ívű kanyarokban - egyes segélyhívó telefonok mellett a menetirányra gyakorlatilag merőleges fallal lezárt bemélyedéseket építenek, ahová feltétlenül szükséges esetben a járművel félre lehet állni A szerencsétlenül járt busz egy ilyen falszakasznak ütközött frontálisan, és így semmi nem csökkenthette a becsapódás erejét.
A Le Soir című brüsszeli lap helyszínrajzban rekonstruálta a történteket. Annak alapján az feltételezhető, hogy a busz előbb srégen nekiütközött a jobboldali szegélynek, az ütközés irányváltoztatást idézett elő balra, a sofőr pedig, feltételezhetően azért, hogy a busz ne térjen át a szemközti forgalom sávjába, jobbra rántotta a kormányt, de ott már nem tudta a sávon belül tartani a járművet, és az egyenesen belerohant a jobboldalt kiépített, merőlegesen álló falszakaszba.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
