Egy 53 éves férfi ellen emelt vádat sikkasztás gyanújával a Komáromi Járási Ügyészség. Az alapítványi iskola igazgatója beismerő vallomást tett.
Majdnem öt és fél millió forintot sikkasztott egy alapítványi iskola igazgatója Komárom-Esztergom megyében. A férfi 2012. augusztusáig volt az intézmény igazgatója, ennek során feladatát képezte az intézmény gazdálkodásának irányítása, a pénzeszközök kezelése, a bankszámlákhoz pedig kizárólagos hozzáférése volt - írja sajtóközleményében a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség. Mi vár a diákokra 2015-ben? Összefoglalónkat itt találjátok.
Az igazgató a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudta és beleegyezése nélkül írásban arra utasította az iskola adminisztrátorát, hogy az őt megillető munkabérnél magasabb összegű havi nettó munkabért számoljon el a részére - ezzel havonta 129 ezer forinttal, összesen pedig 2 millió 447 ezer forinttal károsította meg az iskolát. Ezen felül több alkalommal az iskola bankszámláiról több mint három millió forintot vett fel saját célokra.
A férfi, aki büntetlen előéletű, beismerő vallomást tett. Zárolta egy alapítványi iskola vagyonát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal: erről itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
