Ben Kingsley szerint színészeknek kellene előadniuk Shakespeare műveit az iskolákban, mert így jobban megértenék a...
Ben Kingsley szerint színészeknek kellene előadniuk Shakespeare műveit az iskolákban, mert így jobban megértenék a gyerekek a drámaíró darabjait, mintha csak olvasnák. Az Oscar- és Bafta-díjas színész egyúttal arra biztatta a brit iskolákat: adjanak esélyt a nebulóknak, hogy az előadásokon keresztül megszeressék Shakespeare-t - olvasható a The Daily Telegraph brit napilap honlapján.
Kingsley, aki 15 éven át volt a Királyi Shakespeare Társulat tagja, úgy vélekedett: a jó előadás életre kelti a történeteket, és felébreszti a tanulók érdeklődését a legnagyobb brit szerző iránt.
A színész felidézte, hogy miután elhagyta a társulatot, de még nem forgatta le az 1982-ben készült Gandhi című filmet, maga is egy csapat Shakespeare-színésszel járta az amerikai iskolákat. Az osztálytermekben adtak elő jeleneteket a szerző színműveiből. "A diákok a homlokukra csaptak, és azt mondták: hú, tehát ezt akarta mondani!" - mesélte.
A 69 éves filmsztár hangsúlyozta, hogy igenis szükség van a gyerekek érdeklődésének felkeltésére, ugyanakkor megfelelő feltételeket is biztosítani kell hozzá. Az elmúlt héten egy sor kimagasló brit színész, köztük Michael Gambon és Zoe Wannamaker vallott arról, milyen nehéz volt megküzdenie Shakespeare prózájával. A Downton Abbey tévésorozatból ismert Jullian Fellowes pedig kijelentette, hogy Shakespeare megértéséhez külön tanulmányokra lenne szükségük az embereknek. Kingsley viszont úgy fogalmazott: "nagyon kell vigyáznunk arra, nehogy a múltba száműzzük, és idejétmúlt szerzőként kezeljük Shakespeare-t".
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
