Rekordösszeget, 2,3 milliárd dollárt adományozott Azim Premji indiai szoftvermágnás egy az oktatás területén aktív...
Rekordösszeget, 2,3 milliárd dollárt adományozott Azim Premji indiai szoftvermágnás egy az oktatás területén aktív karitatív szervezetnek. Premji, a Wipro szoftveripari óriáscég nyilvánosságkerülő elnöke India harmadik leggazdagabb emberének számít a Forbes amerikai üzleti magazin által 16 milliárd dollárra becsült vagyonával.
A konszern szombaton közleményben jelentette be, hogy a cégtulajdonos 2,3 milliárd dollárnyi részvényt ruház át a nevét viselő alapítványra, amely tanárokat képez és iskolákat épít szerte Indiában. Helyi lapok szerint ez a legnagyobb összegű adomány az ország legújabb kori történetében.
Azim Premji már 2010-ben is kétmilliárd dollárt adományozott karitatív szervezetének. Az indiai üzletember most csatlakozott Warrent Buffett és Bill Gates amerikai milliárdosok The Giving Pledge elnevezésű jótékonysági kezdeményezéshez, amelynek résztvevői vállalják, hogy vagyonuknak legalább a felét karitatív célokra ajánlják fel. Premji szerint "a leggazdagabbaknak jelentős összegeket kell áldozniuk arra, hogy megpróbálják jobbá tenni a világot azok számára, aki kevésbé szerencsések".
A The Giving Pledge a héten jelentette be, hogy 12 új taggal, köztük első ízben Amerikán kívüliekkel, 105-re bővült a magukat a jótékonykodás mellett elkötelező milliárdosok száma. Az újak között van Azim Premjin kívül például Vlagyimir Potanyin orosz nikkel- és médiamágnás, Hasso Plattner, a SAP német szoftverkonszern társalapítója és résztulajdonosa, valamint az amerikai Sir Richard Branson, a Virgin vállalatcsoport alapítója. A filantróp klubnak immár összesen kilenc országból vannak tagjai.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
