Mérgező anyagok kerültek a levegőbe, emiatt pedig rosszul lett több iskolás Szlovákiában. Azóta sem tudják, hogyan került a levegőbe vegyszer.
10 osztályt ki kellett üríteni a pöstyéni alapiskolában, miután hetekig fejfájásra és hányingerre panaszkodtak az odajárók –
.
Az iskolát kiürítették, az oktatás azóta másik épületben folyik.
Azt egyelőre vizsgálják, hogy mi került a levegőbe és hogyan. Az első eredmények szerint a padlóragasztó lehet a felelős a rosszullétekért, de a kivitelező cáfolja, hogy szabálytalanul végezte volna a munkáját.
A szülők szerint a gyerekek a szokottnál jóval fáradtabban mentek haza délutánonként, fájt a fejük és gyakran hánytak is. A lap arra nem tér ki, hogy mennyi ideig tanultak a mérgező levegőben.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
