Rejtélyes hívások okoznak pánikot a világ több iskolájában

Mindennapos jelenséggé váltak az utóbbi napokban a hamis telefonos bombafenyegetések Ausztráliában, a rendőrség szerdai tájékoztatása szerint a hívások tengerentúlról érkeztek, és hackerek űzhetnek tréfát a hatóságokkal.

  • MTI

A múlt péntek óta három ausztrál államban és a főváros körzetében több mint 30 iskolát kellett kiüríteni bombával vagy fegyveres támadással fenyegetőző hívások miatt.

A nyomozók szerint feltételezhetőleg a hívásokat szervereken rögzítették és automatizálták komoly szaktudással rendelkező tettesek.

Az elmúlt hónapokban Nagy-Britanniában, Franciaországban, Hollandiában és Japánban is számos hasonló eset fordult elő, de egyelőre nem tudni, van-e közük egymáshoz, illetve az ausztráliai fenyegetésekhez.

Decemberben és januárban is bombariadó volt a budai brit iskolában. A januári esettel egyidőben egy svédországi intézményt is ki kellett üríteni.

James Merlino, az ausztráliai Victoria állam oktatási minisztere szerdán az ABC rádiónak elmondta: a rendőrség azt gyanítja, hogy egy melbourne-i középiskola feltört kommunikációs eszköze lehetett néhány hívás kiindulópontja.

Új-Dél-Wales állam rendőrségének közleménye szerint a hamis bejelentések nem hozhatók kapcsolatba a terrorizmussal. "Nincs bizonyíték arra, hogy másról lenne szó, mint szükségtelen zavarkeltésről és arról, hogy kényelmetlenséget okozzanak" - írták a közleményben.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.