Gyetvai Viktor szervezőként rendszeresen arra ösztönözte a diákokat, hogy álljanak ki a tanáraik mellett az oktatási tüntetéseken, most megtalálta a jobboldali sajtó, de nagyon-nagyon mellényúltak.
Több, szinte azonnal cáfolható állítást is megfogalmazott a PestiSrácok kormányközeli médium a Független Diákparlament egyik arcának is tekinthető Gyetvai Viktorról. A diák fővárosi Radnóti gimi diákja tüntetéseket szervezett az oktatásban tapasztalható helyzet miatt, kiállásra kérte fel a diákokat, csatlakoztak a Civil Közoktatási Platform kezdeményezéseihez. A szervezet tagjainak túlnyomó része el sem érte még a 18 éves kort.
A PS azzal "vádolja" az érettségiző diákot, hogy ő is a Soros György-Bajnai Gordon által összeesküvéselméletekben felvázolt ellenzéki háttérhatalom egyik harcosa. Hogy idézzük is.:
A diákparlament egyik alapítója a Fidesz-székház elfoglalásánál is ott volt.
- szerepel már a bevezetésben. Ekkora baromságot csak az írhat, aki egyszerűen meg sem kérdezi az érintettet. Ez történt. Gyetvai a székházfoglalás közelében sem volt. A Független Diákparlament politikai kötődését úgy magyarázza a PS, hogy közük van az egykori Hallgatói Hálózathoz (HaHa), így áttétlesen a Soros-Bajnai vonalhoz.
A Kettős Mérce az eredeti cikk írójánál komolyabban körülnézett, kiemelték hogy csak annyi kapcsolatot találtak, hogy a székházfoglalók között "voltak HaHások, akik részt vettek egy képzésen, ahol volt egy képző, aki egy olyan szervezetnél dolgozik, ami Soros Györgytől is kapott pénzt. A PestiSrácok utalásával szemben Bajnai Gordon neve le sincs írva a belinkelt cikkben." Hogy Gyetvai Viktor diákként néhányszor részt vett a HaHa tüntetésein, már elegendő kötődés volt a démonizált látszatellenséghez a PS-nél.
Célkitűzésünk, hogy összegyűjtsük a diákok, hallgatók, tanárok és szülők véleményét, észrevételeit és tapasztalatait, vagy éppen lehetséges kritikáit az oktatás jelenlegi helyzetéről. Ezáltal létrehozzunk egy olyan érdekközösséget, amely produktívan és konstruktívan képes a véleményformálásra és érdekképviseletre az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az illetékes Államtitkárság, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ mellett, ezzel is segítve azok munkáját. Ebből kifolyólag az esemény eszközként szolgálhat a képviseleti demokrácia megerősítésére. Habár elsődlegesen a diákok jog- és érdekérvényesítésének elősegítésére, valamint a véleményformálás és problémamegoldó-párbeszéd fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet!
- írják Facebook oldalukon az FD tagjai. A biztosítékot a legutóbb az verhette ki a PS-nél, hogy a diákoknak volt bátorságuk követeléseket megfogalmazni a kormány felé.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
