A Tanítanék Mozgalom és a Teleki Blanka Gimnázium vezetője a szombati tüntetésen tett ígéretről beszélt. Azt is elárulta, mit gondol Palkovics László államtitkár azon felvetéséről, mely szerint 30 perces órák lennének az általános iskola első két évfolyamán.
Elintézheti ezzel, de ősztől szembesülni fog az akciókkal, amiket a Tanítanék Mozgalom szervez – így reagált Pukli István, a mozgalom egyik vezetője az ATV-ben arra, hogy Palkovics László államtitkár azt mondta a szombati tüntetés kapcsán: mindig van néhány ezer ember, aki valamivel nem ért egyet.
A tüntetésről részletes beszámolót itt olvashattok.
A 30 perces tanórákról Pukli annyit mondott: nem a forma a lényeg, hanem a tartalom, és inkább abban kéne gondolkodni, hogy például miként kéne a tantárgyi rendszert eltörölni. Nemrég Palkovics bedobta, hogy az alsós évfolyamokon első és második osztályban csak 30 perces órákat tennének kötelezővé.
A tüntetés beígért "radikális üzemmódról" a Teleki igazgatója annyit mondott, keményebb akciók jönnek ősztől, és bár nem árulhat el részleteket, de már kitalálták, milyen konkrét tettekkel rukkolnak elő.
Ha videót szeretnétek nézni a tüntetésről, akkor itt azt is megtehetitek.
Az igazgató szerint addig tiltakoznak, amíg nem oldódik meg teljesen az oktatás helyzete, és utalt arra, hogy ehhez kormánybuktatás is kell. Az interjú végén Pukli olyan akciókat ígért, amiket a kormánynál „meg fognak emlegetni”.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
