Hoffmann Rózsa meglepő kijelentéséről, a hallgatói önkormányzatokról és a Klebelsberg-központ átalakításáról is beszélt Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, a XII. kerület polgármestere a HírTv P8 című műsorában.
Nem lenne helyes, ha politikusok nyilatkozatait értékelné, de mindenkinek joga van a véleményét megváltoztatni - reagált Pokorni Zoltán Hoffmann Rózsa volt köznevelési államtitkár e heti nyilatkozatára. Hoffmann Rózsa - aki 2013-ban még sikertörténetnek nevezte a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozását - szerdán az RTL Klub Híradójának úgy nyilatkozott: a jogszabályt nem ő alkotta, ezért is szólt elég hamar, hogy ez így nem fog működni. Szerinte ugyanis egy központból 198 tankerületet közvetlenül lehetetlen jól irányítani.
Pokorni Zoltán a Hír TV-nek azt mondta: a 198 tankerületnek kell minél több döntési jogot adni, már-már az autonómiáig elmenve, szabályokkal össze kell fogni őket, de nem napi kézi vezérléssel. Szerinte ebbe az irányba megy az új összetételű kormány politikája is.
"Továbbra is túl sokat markolunk", túl sokat akarnak a gyerekeknek megtanítani, és csak duzzad a Nemzeti alaptanterv, s a hátrányos helyzetű diákok iskoláit sem tudták megerősíteni - említett néhány problémát.
A hallgatói önkormányzatokról a korábbi oktatási miniszter azt mondta: önmagában nem a HÖK a baj, bár valóban eluralta egyfajta haszonelvű szemlélet, de ebből nem az fakad, hogy nincs rá szükség. Az nem jó, ha gazdasági társaságot, vállalkozásokat visznek. A hallgatói önigazgatás fontos terep sok minden megtanulására, s nagy hibát követnének el, ha a válságtünetek miatt "a fürdővízzel együtt kiöntenék a gyereket". Kiemelte: nem dobhatják oda az egyetemek a gólyatáborok szervezését a HÖK-öknek.
Örül Navracsics Tibor uniós biztosi megbízatásának - jegyezte meg, hozzátéve: azt javasolja, a felsőoktatás területén emelje be programjába az európai diákhitel gondolatát.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
