Az elmúlt évek igazolták, hogy az Emmi jelenlegi struktúrájában nem tudja hatékonyan szolgálni a hozzá tartozó egyes ágazatok érdekeit, így a köznevelését sem - közölte a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).
"A köznevelésben reprezentatív Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) - csatlakozva azokhoz, akik bírálják az Emberi Erőforrások Minisztériumának eddigi működését - elengedhetetlennek tartja, hogy az oktatás sokkal nagyobb hangsúlyt kapjon a kormányban, az oktatásirányítás területén. Az elmúlt évek igazolták, hogy az Emmi jelenlegi struktúrájában nem tudja hatékonyan szolgálni a hozzá tartozó egyes ágazatok érdekeit, így a köznevelését sem" - írja közleményében a Pedagógusok Szakszervezete.
Azt kérik, hogy az új kormányzati struktúra kialakításakor a jövőt meghatározó oktatás kapjon "minden eddiginél nagyobb figyelmet".
Egyelőre azonban úgy tűnik, az Emberi Erőforrások Minisztériumának struktúrája nem változik, legalábbis erről beszét Balog Zoltán az Origónak. Azt mondta: "a jövőt illetően két hosszabb beszélgetésem volt a miniszterelnökkel a választások után. Azt mondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma ebben a struktúrában és összeállításban marad. Nekem ezzel kapcsolatban voltak változtatási javaslataim, amiket ő nem fogadott el. Felajánlotta, hogy válasszak. Vagy ebben a formában folytathatom a munkát, vagy van számomra más ajánlata is" - mondta.
Balog Zoltán távozik: de ki lesz a következő miniszter?
Balog Zoltán nem marad miniszter, de vajon ki vezeti majd az Emberi Erőforrások Minisztériumát a következő négy évben? Hétfőn biztossá vált: a következő években nem Balog Zoltán vezeti majd az Emberi Erőforrások Minisztériumát, az Origónak adott interjúban azt mondta: "a jövőt illetően két hosszabb beszélgetésem volt a miniszterelnökkel a választások után.
Megvan, ki lesz Balog Zoltán utódja?
Kásler Miklós Széchenyi-díjas magyar onkológus, egyetemi tanár, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója lehet Balog Zoltán utódja az Emberi Erőforrások Minisztériumának élén - írja a Figyelő. A Figyelő információi szerint a legnagyobb esély arra van, hogy Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója váltsa Balog Zoltánt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
