Balog Zoltán nem marad miniszter, de vajon ki vezeti majd az Emberi Erőforrások Minisztériumát a következő négy évben?
Hétfőn biztossá vált: a következő években nem Balog Zoltán vezeti majd az Emberi Erőforrások Minisztériumát, az Origónak adott interjúban azt mondta: "a jövőt illetően két hosszabb beszélgetésem volt a miniszterelnökkel a választások után. Azt mondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma ebben a struktúrában és összeállításban marad. Nekem ezzel kapcsolatban voltak változtatási javaslataim, amiket ő nem fogadott el. Felajánlotta, hogy válasszak. Vagy ebben a formában folytathatom a munkát, vagy van számomra más ajánlata is".
Távozik az Emmi éléről Balog Zoltán, nem lesz önálló oktatási minisztérium
Nem marad miniszter - erről beszélt Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, aki azt is hozzátette, Orbán Viktor a mostani struktúrában tartaná a minisztériumot. "A jövőt illetően két hosszabb beszélgetésem volt a miniszterelnökkel a választások után. Azt mondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma ebben a struktúrában és összeállításban marad.
Utódjául Balog Zoltán állítása szerint három nevet kért tőle miniszterelnök. Hogy végül kiket javasolt, azt nem árulta el, de a hvg.hu minisztériumi forrásai egészen tegnapig Novák Katalin családügyi államtitkárt emlegették az egyetlen igazán esélyes jelöltként.
Ez összecsengett azokkal a folyosói pletykákkal is, miszerint a fejlesztési tárcához igazoló és/vagy innovációs miniszterré előlépő Palkovics László eddigi oktatási államtitkár „magával vinné” a felsőoktatást, így az Emmiben tényleg csak a demográfiai szempontból kulcsfontosságú területek: a család-, szociális és felzárkózás-ügyek, az egészségügy, illetve közoktatás maradna.
A hvg.hu szerint ugyanakkor a helyzet képlékenységét jelzi, hogy a minisztériumban hétfő délelőtt – tehát még bőven Balog esti interjúja előtt – már inkább Palkovics (és a felsőoktatás) maradását valószínűsítették. Szerintük épp a tárca egyben maradása – benne a különösen kritikus helyzetű egészségüggyel – kívánja azt, hogy az Orbán Viktor "pitbulldózereként" is emlegetett, átlag feletti munkabírású, „mindhez is értő” oktatási államtitkár vegye át az irányítását. Palkovics maga – épp a hvg.hu-nak – egy éve sejtelmesen egyébként csak annyit mondott 2018 utáni ambícióiról, hogy „második ember” nem szeretne többet lenni.
Az egyelőre ugyanakkor egyelőre talány, hogy kié lehet a harmadik név, akit Balog Zoltán javasolt a miniszterelnöknek, így az is, hogy egyáltalán fideszes politikus, vagy külső szakember lehet-e.
Hoffmann, Klik, NAT, Balog: itt a nagy oktatáspolitikai teszt
Egymást váltották az oktatási/felsőoktatási/köznevelési államtitkárok és helyettes államtitkárok, többször tüntettek az egyetemisták és a középiskolások, létrejött a Klik, új köznevelési és felsőoktatási törvényt fogadtak el, lett új NAT, állami fenntartásba kerültek az iskolák - kapkodhattuk a fejünket az elmúlt nyolc évben. Minden mozzanatra emlékeztek? Tudjátok, mi volt a Hoffmann-féle államtitkárság első döntése?
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
