A középiskolai oktatásban mindenképpen meg kell jelennie a felelős párkapcsolatról és a családi életről szóló...
A középiskolai oktatásban mindenképpen meg kell jelennie a felelős párkapcsolatról és a családi életről szóló ismereteknek, ezt a készülő köznevelési törvényben is rögzíteni kell - mondta Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője szerint.
A kisebbik kormánypárt frakcióvezetője szerint van olyan forgatókönyv, amely szerint, ha a termékenységi arányszám megmarad a jelenlegi szinten, akkor az ország lakossága a század végére 5,2 millióra csökken, aminek egy része bevándorló lesz, és mintegy 36 százalék lehet majd a hatvanöt év felettiek aránya.
Ha tehát a házasodási és a gyermekvállalási kedv a mostani szinten beáll, és a válások magas száma is megmarad, akkor a század végére működésképtelenné válik az ország - figyelmeztetett a KDNP-s politikus, hozzátéve: az inaktívak száma olyan magas lesz, hogy sem a gazdaságot, sem a társadalombiztosítási rendszert nem lehet majd fenntartani.
A kereszténydemokrata politikus megjegyezte: fontos, hogy a gyermekvállalási kedv erősödjön, ez pedig összefügg a házasság intézményével, amely a legtermékenyebb párkapcsolati életforma.
Fontos, hogy a felelős párkapcsolatról, a családi életről szóló ismeretek megjelenjenek a középfokú oktatásban - emelte ki, hozzátéve: a családi példa sok esetben ezt a szerepet már nem tudja betölteni.
A kereszténydemokrata politikus a kimunkálás alatt álló törvény kapcsán kitért arra is, hogy szeretné, ha a jogszabályban az szerepelne, hogy elegendő felső tagozat indításához egy osztály is. Jelenleg az az elképzelés, hogy felső tagozat ott lenne, ahol két párhuzamos osztály van.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
