Épp az oktatási államtitkár szülővárosában - írja a Kettős Mérce.
Kilenc zalaegerszegi iskola igazgatója úgy véli, hogy inkább a Köznevelési kerekasztalon kellene folytatni a vitát a kormánnyal, valamint élesen támadták az eddigi civil tiltakozókat - írja a KM. A szakszervezetek és a kormány sztrájkbizottsági tárgyalásait tartják még legitimnek.
Sajnos a várt szakmai alapon történő megbeszéléseket politikai indíttatású megnyilvánulások zavarták meg. Egyrészt a hozzá nem értő és félrevezető elemzések, másrészt egyesek felhatalmazás nélküli, gyakran szakmai alapokat nélkülöző vagy pártpolitikai indíttatású megszólalásai.
A közös közleményt a Béke Ligeti Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, a Petőfi Sándor és Dózsa György Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, az Eötvös József és Liszt Ferenc Általános Iskola, az Izsák Imre Általános Iskola, az Öveges József Általános Iskola, a Nyitott Ház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, a Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium, a Zalaegerszegi Városi Középiskolai Kollégium, valamint a Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója írta alá.
A portál úgy értesült, hogy több iskolában az igazgatók erről nem egyeztettek a tantestülettel, hideg zuhanyként ért több tanárt is a hír. A közlemény először a zaol.hu hírportálon jelent meg, de más, hivatalos forrása egyelőre nem lelhető fel, az iskolák honlapján sem található utalás a közleményre. A közlemény óta az igazgatók felől nem érkezett újabb hír. A kilenc iskolából öt egyébként csatlakozott a miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt leveléhez, pedagógusaik korábban tevékenyen részt vettek a tiltakozásokban, ráadásul volt, akik már a március 30-i munkabeszüntetésre készültek.
A portál úgy véli, hogy összefüggés lehet abban, hogy Balog Zoltán épp 300 válogatott iskolaigazgató meghívását tervezi, hogy tolmácsolják a kormány terveit. Ezen túl az erős zalaegerszegi kötődésű Palkovics László oktatási államtitkárrá történő kinevezésében is olyan egybeesést vélnek feldezeni, amely befolyásolhatta az igazgatókat a döntésben.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
