Nem stabilan, hanem stabilabban: a napi problémák például megszűnnek az államtitkár szerint.
Az oktatási államtitkár a Jó oktatás - jó iskola címmel, kedden a fővárosban rendezett tanácskozáson úgy nyilatkozott, hogy az állami fenntartásnak és működtetésnek köszönhetően kikerülnek a fogaskerekek közül a vegyes rendszer okozta "homokszemek". Ezzel szemben több önkormányzat, közöttük Budaörs hangsúlyozta az elmúlt hetekben, hogy a vegyes rendszer és az önkormányzat közbelépésének volt sokszor köszönhető, hogy jobban tudott működni az iskola. Wittinghoff Tamás polgármester korábban elmondta, hogy a Klik elállt az egyik iskola szalagavató ünnepségének finanszírozásától is, ezt is az önkormányzat pótolta.
Palkovics László szerint az állami intézményfenntartó átszervezésével az volt a cél, hogy a minőségi oktatáshoz szükséges feltételeket az ország minden szegletében biztosítsák a diákok számára. Ezért vitték közelebb az iskolákhoz a döntéseket az 58+1 tankerülettel: bizonyos hatáskörök a központtól az új tankerületekhez, valamint az iskolaigazgatókhoz kerülnek át.
Nagyon furcsa lesz a tankerületi beosztás: 50 kilométert is ingázhatnak az igazgatók
A Népszabadság szerint az új tankerületek kiosztásánál több esetben „hatalmi harcok" döntötték el, mely település iskolái melyik központhoz tartozzanak. A lap Békés megyét és Hajdú-Bihar megyét hozza fel példaként. Utóbbiban Hajdúszoboszló választókerületi központ, ennek ellenére nem lehet tankerületi központ. Itt egyébként ellenzéki győzelem született a legutóbbi önkormányzati választáson.
Palkovics László pozitívan értékelte a köznevelési kerekasztal munkáját, amelynek tagjai - mondta - olyan tervekkel, javaslatokkal járulnak hozzá a köznevelés átalakításához, amely valóban lehetővé teszi, hogy néhány éven belül a magyar oktatási rendszer Európa jó példái között szerepeljen.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
